Ukrajna a Krím megszállásakor elveszítette flottája nagy részét, a totális háború kezdeti szakaszában pedig újabb csapások érték a Fekete-tengeren. Ám utána jött a fordulópont, a Moszkva cirkáló elsüllyesztése, majd 2023-ban felgyorsultak az események. Elemzés, első rész.

A csatorna a háború kitörése után külföldre menekült.

Mert a posztjaiban hazaárulásnak bélyegezte a Krím esetleges feladását, és a Donyec-medencei veteránok járandóságával is foglalkozott.

Az ukrán elnök megbízta a külügyminiszterét, hogy adja át Kijev összes információját az ügyről Ukrajna külföldi partnereinek is. Szerinte Moszkva „játékot űz az ukrán foglyok életével, illetve azok szerettei és az ukrán nép érzéseivel”.

Az ukrán elnök nemzetközi vizsgálatot követel a lelőtt orosz repülőgép ügyében.

Szerintük Moszkva szándékosan nem szólt előre a gép érkezéséről, amelyen ukrán hadifoglyokat szállíthattak.

Az oroszok szerint Ukrajna lőtte le a gépet nyugati rakétákkal.

Egy orosz parlamenti képviselő azt állítja, nyugati rakétával lőtték le.

Horrorsztori Szibériából: a saját garázsában megkínzott nő férje pár hete pontosan megjósolta, mi fog történni.

Azt is mondta, hogy a pokol legsötétebb bugyrait érdemlik azok, akik erkölcsi konfliktusok idején semlegesnek tettetik magukat.

A hivatalos adatok titkosak, de a nemzetközi sajtó becslései szerint az átlagos ukrán katona 43 éves, miközben a fiatalok mozgósítása nehézségekbe ütközik. Sokaknak már a lőszerek rakodása is gondot okoz, nemhogy a támadó műveletek végrehajtása.

Különösen Bahmut térségében dúlnak ádáz harcok – mondta Olekszandr Szirszkij.

A szlovák kormányfő korábban arról beszélt, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha Ukrajna területének egy részét feladja.

Ott nem díjazzák a békepárti szövegeket.

Borrell szerint azért, mert most a Közel-Keletre is figyelni kell, nem jelenti azt, hogy levettük volna a szemünket Ukrajnáról