A dél-koreai hírszerzés szerint az újabb katonákat február első hetében vezényelték a frontra.
„Amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek.”
Csurkából Trump lett, Dodikot elítélték, Bódis Kriszta körül cirkusz volt, Puzsér halállistára került. Ez a 444 napindító hírlevele.
Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.
Volodimir Zelenszkij abban bízik, hogy ezt később még ki tudják szorítani Trumpból.
Egyelőre azonban az elemzők szerint nincs elég gépük a piac ledominálásához.
Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.
Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.
Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.
Trump szerint az oroszok nem támadnák meg újra Ukrajnát, mert ilyesmit ígértek neki: „Nem hiszem, hogy ez probléma lenne. Beszéltem erről Oroszországgal. Úgy tűnt, nem volt gondjuk vele. Azt hiszem, megértik.”
Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.
Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több ilyen jellegű erőforrással rendelkezünk, mint Ukrajna” – mondta az orosz elnök.
A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.
Korábban Trump 500 milliárd dolláros ukrán jóvátételt követelt az amerikai segítségért cserébe, de ezt Zelenszkij nem fogadta el.