A férjét, Makszim Galkint már idegen ügynöknek minősítették, mert tiltakozott a háború ellen.
A harkivi vereség után kezdték bosszúból kampányszerűen bombázni a kritikus infrastruktúrát.
Az amerikai elnök arra kéri az orosz kollégáját, hogy ne vessen be nukleáris és vegyi fegyvereket Ukrajnában.
"Az ilyen civil lakosság elleni támadások a XXI. században elképzelhetetlenek és visszataszítóak. Nem szabad félrenéznünk."
Ez sem szegte azonban kedvét az optimista keveréknek.
A Meduza számolt be a rab esetéről, aki gyilkosságért ült, és aki meg akarta adni magát az ukrán hadseregnek.
Hszi után az indiai miniszterelnöknek is arról beszélt Putyin, hogy megérti az Ukrajnával kapcsolatos aggodalmait. Látványosan változik Moszkva világpolitikai jelentősége.
Az ukrán elnök elmondása szerint bizonyítékaik vannak arról, hogy az oroszok háborús bűnöket követtek el az ország északkeleti részén.
Legalább 440 holttestet találtak az erdőben. Az áldozatok között vannak olyanok, akiknek hátra volt kötve a kezük, ők biztos nem bombázásokban vesztették az életüket.
Nem sok köze volt a valósághoz annak, amit szamarkandi sajtótájékoztatóján mondott, de ha már elmondta, elmondjuk.
Az Európai Unió már korábban megvonta az oroszoktól ennek lehetőségét.
Luhanszkból, Herszonból és Bergyanszkból is érkezett hír oroszpárti tisztségviselők kiiktatásáról.
Nancy Faeser szerint csak az egységes fellépés hatékony az olyan politikával szemben, amely semmibe veszi az emberi jogokat.
A védelmi minisztérium jelentése szerint az egyikben 440 holttestet találtak.
Moszkvában és Kijevben egyaránt azzal számolnak, hogy a háború bele fog nyúlni 2023-ba. Hadászati szinten továbbra is Oroszország dominál, a Nyugat éppen azzal sodorná veszélybe Ukrajnát, ha a mostani sikerekre hivatkozva csökkentené a támogatásokat, és valamifajta békekötést próbálna most forszírozni.