A Krím elcsatolásának tizedik évfordulóján választatja magát újra Vlagyimir Putyin. De mi történt tíz évvel ezelőtt a Krímben? És ehhez képest mi történik most? Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatójának elemzése.

Azért nem kapkodnák el.

Az oroszok közlése szerint rakétákat és drónokat lőttek ki a városra, ezek egy részét leszedték.

Legalább húszan meghaltak.

Hogy 2025 végére az évi lőszergyártási kapacitást 2 millió lövedékre növeljék.

Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.

Két éven belül ő a negyedik, aki meghalt a cég felsővezetői közül. A halálának a körülményei nem tisztázottak.

Az ukrán elnök mandátuma május 20-ai lejárta után is a székében szeretne maradni. Akik szerint ezt nem tehetné meg, azokról azt mondja, az orosz narratívát képviselik, ám ennyire azért nem egyszerű a helyzet.

Egy új tankönyv arra biztatja a diákokat, hogy csatlakozzanak a hadsereghez, még a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat is felsorolja.

A szabadcsapatok a belgorodi és a kurszki régiókba akartak betörni.

De nem gondolja, hogy a helyzet odáig eszkalálódna.

Nem ez a 300 millió dolláros szállítmány fogja eldönteni a háborút.

Kaja Kallas ellen nemrég körözést is kiadtak.

És szerinte ez elsősorban magára Magyarországra nézve veszélyes.

Az oroszok szerint viszont az ukránok indítottak támadást Belgorod és a Kurszki terület határmenti térségében.