„És meg tudom nektek mutatni, hogy mivel is jár a háború.”
Eközben a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt nyilatkozta, hogy a NATO háborúban áll Oroszországgal.
Hát nem az, amit elsőre gondolnál. Egy cseh filmrendező három putyinista honfitársát utaztatta ki Harkivba, az emberkísérletről film készült.
„Oroszország próbára akart tenni minket, de háborút nem akart indítani” – mondta Kijevben Radosław Sikorski.
A levélből ugyanúgy kiolvasható Magyarország megdorgálása, mint az a lehetőség, hogy Orbán megmenthesse Putyint. Trump Kínára vetetne ki óriási vámokat a NATO országaival.
Egy drón tévedt át a határon, két F-16-ost riadóztattak, eközben az oroszok az ukrán infrastruktúrát támadták.
Egyelőre nincs hír orosz légtérsértésről, a lengyel hadsereg hivatalos közlése szerint a repülkőkötelék megelőző jellegű akcióban vett részt.
Öt orosz drón egyenesen a rzeszówi támaszpont felé tartott, innen látják el Ukrajnát lőszerrel és fegyverekkel.
Csehország 150 fős katonai egységet küld Lengyelországba.
Viszont a magyar külügyminiszter szerint az ukrán–magyar viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli.
A megszállt Doneck megyében.
Putyin nemcsak teszteli a védelmet, de figyelmeztethetett is az akcióval, és a NATO még láthatóan nincs felkészülve a drónhadviselésre. De tovább merészkednek-e az európai NATO-tagállamok a szigorú nyilatkozatokon? Az első nemzetközi elemzések a lengyel légtérben lelőtt drónokról.
A sztori jól illusztrálja, hogy a bűnös módon szerzett luxusjavak elvételének papíron jól hangzó szlogenje - nálunk a Tisza kampányol ezzel - milyen nehézségekkel jár a gyakorlatban.
A lengyelek és nyugati vezetők szerint szervezett orosz provokáció történt, az oroszok tagadnak. A dróntámadásnak még úgy is nagyon súlyos politikai következményei lehetnek, ha az nem szándékos volt. Napirenden a NATO 4. cikkely élesítése.
Alekszej Csumacsenko maga vezette el a rendőröket arra a helyre, ahol megerőszakolta és megölte a kilenc éves Kátyát, mindössze 500 méterre az otthonától.