Az IL–22M-ekre úgy vigyáztak az oroszok, mint a hímes tojásra, közel se mentek vele az ukrán légvédelemhez – de a Wagner-menettel nem számoltak. Miben hasonlítanak a történtek a 2014-es MH17-katasztrófához? És milyen hatása lesz a kilövésnek a háború menetére?

Hazaárulással vádolják meg és életfogytiglant kaphat.

A régi mágnások három évtized után végre eltűnhetnek a színről, és nem sokan sajnálják őket. De a kérdés ma már inkább az, hogy kik kerülnek a helyükre, és az is, hogy nem nyeri-e túl magát az állam, amely az oligarchavagyonokért folytatott hajsza során a legkevésbé sem válogat az eszközökben.

A korábban külföldre üldözött újság főszerkesztője 2021-ben Nobel-díjat kapott munkásságáért.

Újabb részletek a múlt hétvégi Wagner-lázadásról.

A Wagner-lázadás után a miniszterelnök első dolga az volt, hogy megüzente az európai közvéleménynek és a zapadnyikoknak: Oroszországot nem lehet legyőzni, Putyin rendszere stabil. Ehhez pedig összevissza kellett kamuznia.

A polgárok háború okozta fájdalmaival érvelt.

Időközben tízre emelkedett az áldozatok száma abban a pizzériában, amit az oroszok rakétával lőttek.

Legalább négy civil, köztük egy gyerek is meghalt Kramatorszkban. A helyet, ami rakéta találatot kapott a külföldi tudósítók is sokszor látogatták.

Az egyre embertelenebb körülmények között fogva tartott ellenzékit azzal vádolják, hogy Putyin erőszakos megbuktatására készült, miközben a lövöldözve Moszkva felé vonuló Wagner-katonák szabadon távozhattak.

A zsoldosokhoz köthető aranykereskedő cégek ellen vezettek be szankciókat.

Legalább ketten meghaltak, 22-en pedig megsebesültek, de még lehetnek emberek a romok alatt.

Nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy az egészet a Nyugat kezdeményezte.

Karanténnak a régiónként a járványhelyzet súlyossága szerint eltérő korlátozásokkal járó óvintézkedések rendszerét nevezték Ukrajnában, amit időközben lerohant Oroszország.

Lőszerek és gyalogsági harcjárművek is vannak a csomagban.