Franciaország és Norvégia is ezt jelentette be a vilniusi NATO-csúcson.
Zelenszkij ukrán elnök meglehetősen ingerülten posztolt útban a NATO-csúcsra, mert úgy hallotta, hogy az utolsó pillanatban mégis belekerülhetnek bizonyos feltételek a határozattervezet szövegébe.
Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan milyeneket, de a Kreml máris felháborodott.
Nem kötik menetrendhez Ukrajna NATO-csatlakozását, közölte. Erről amúgy természetesen szó se volt, lévén Ukrajna éppen nyílt végű fegyveres konfliktusban áll Oroszországgal.
A tengeralattjáró parancsok Krasznodar városában indult szokásos reggeli futására, amikor az ismeretlen támadó rajtaütött.
A parlamentnek, ahol aztán a kormánytöbbség nem volt hajlandó napirendre venni azt, így leghamarabb elvben szeptemberben dönthet majd róla.
Minden jel arra utal, hogy Ukrajna kérdésében is komoly döntések születhetnek a NATO csúcstalálkozóján.
A keleti tagállamok - kivéve a Moszkva érdekeit nyíltan képviselő Magyarországot - világos döntést akarnak Ukrajna jövőbeni csatlakozásáról, de vannak, akik szerint ez csak a háború elhúzására késztetné az oroszokat.
A putyinista Orbán-kormány ukránellenes riogatásaihoz képest ezt simán megtehetik. Igen érdekes interjút adott Sándor Fegyir, Ukrajna leendő budapesti nagykövete.
Az EU-s felmérés szerint a magyarok 59 százaléka ért egyet az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésével.
Mekkora segítséget jelenthetnek az ukrán hadseregnek a számos ország által betiltott kazettás bombák, melyeket az orosz hadsereg is bevetett ellenük?
A Kreml szóvivője szerint a 3 órás találkozó június 29-én volt a Kremlben, és a magánhadsereg parancsnokai is ott voltak.
A 12 héten belül beinduló üzemben a legnagyobb német fegyvergyár páncélozott szállítóharcjárművéből, a TPz 1 Fuchsból gyárthatnak évi négyszázat.
Tizenöt hónap alatt háromszor annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, mint a szovjet csapatok 10 évnyi afganisztáni háborús vesztesége volt.
Varsó szerint az oroszok célja Lengyelország destabilizálása.