Általában a Telegramon toboroznak, és kriptovalutában fizetnek az akciókért.

Egy üzenet szerint 100 fontot ajánlottak kriptovalutában egy-egy támadásért.

Szerint sikeres békét fognak kötni, és annak fenntartása könnyebb lesz, mint a megkötése.

Az orosz elnök szerint azonban a párbeszédet egyes nyugati elitek próbálják megzavarni.

Szijjártó szerint „egy-két fanatikus tagállam állandóan nukleáris szankciókat akar, míg a Biden-adminisztráció utolsó rúgásával szankciós listára helyezte a Paks II. beruházást”.

A dél-koreai hírszerzés szerint az újabb katonákat február első hetében vezényelték a frontra.

Csurkából Trump lett, Dodikot elítélték, Bódis Kriszta körül cirkusz volt, Puzsér halállistára került. Ez a 444 napindító hírlevele.

Például azt az orosz minisztert, aki 2014-ben bejelentette a vitatott státuszú Donyecki Népköztársaság moszkvai „nagykövetségének” megnyitását.

Hiába tartották az ukránok a frontvonalakat, a maradék is kell nekik.

Épp a választási bizottságra ment, hogy bejelentse az újraindulását, amikor kiszedték a forgalomból. Óriási meglepetésre nyerte az 1. fordulót, majd orosz befolyásolás vádjával megsemmisítették az eredményt.

Lavrov szerint az oroszok soha nem mennének bele európai békefenntartók telepítésébe.

Gyorstalpaló az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, amit Zelenszkij és Trump akár már pénteken aláírhat. A kiszivárgott információk szerint az amerikaiaknak kedvezőbb feltételek vannak a tervezetben, amiből Ukrajna gyarmatosítása kikerült.

5 millió dollárért kínálják az amerikai tartózkodási engedélyt, sok oligarchának érheti meg az aranykártya.

Két nappal korábban is 267, különböző típusú támadó drónt vetettek be, ami Rácz András szerint „felveti a kérdést, hogy Moszkva vajon valóban klasszikus, kompromisszumos fegyverszünetre törekszik-e”.

Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.