Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordulnak az ellenzéki pártok az akkugyáraknak környezetvédelmi kiskaput nyitó kormányrendelet miatt.
Hízelgés, gyanakvás, schifferezés, O1G-zés: elkezdődött a menetrend szerinti dodzsemezés a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választások előtt.
A Nógrád megyei Bátonyterenyén már lászik, mitől tartanak az akkummulátorgyárak ellen tüntetők: a hatóságok sem tudják betartatni a szabályokat a milliárdos forgalmú dél-koreai gyárral.
Hat párt képviselői ültek le, hogy értékeljék a 2022-es kudarc óta eltelt időt, és beszéljenek arról, milyen stratégiát kellene vinni a 2024-es választások előtt. 2026-ra akár oda is eljuthatunk, hogy nem indul az ellenzék a választáson.
Még több apartman épülhet, de a kormányhivatal szerint nem kell aggódni a környezetért.
Az EP-választást a legnagyobb közvélemény-kutatásnak tartják az ellenzéki oldalon, mert itt nincs összefogás, és tisztán listás rendszer van. A DK, a Momentum és a Párbeszéd már közölte, az MSZP pedig kiszivárogtatta, hogy kikkel indulnak. Szaporodnak a pártok, úgyhogy rengeteg ellenzéki szavazat veszhet el jövőre.
Párbeszéd – A Zöldek Pártja lett.
Szabó Zsolt Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjában látja az egyetlen reményt.
A 444 számára készített reprezentatív Medián-felmérés szerint a női politikusok ismertsége nem egyenesen arányos a népszerűségükkel. Dobrev Klára népszerűsége jócskán elmarad az ismertségétől, még az ellenzéki szavazók körében is.
Összesen 36 ellenzéki képviselő vett részt a debreceni akkugyár megvitatására összehívott rendkívüli országgyűlésen.
Azt sem tudni, hogy fizet-e vízkészletjárulékot.
A pontozórendszer „magasabb szintű” támogatói ellen
Szabó Tímea kikérte az adatokat a Magyar Sakkszövetségtől.
Kenéz István szerint az árnyékkormány az egyetlen kormányzóképes alternatíva.
Törökország felfüggesztette Svédország és Finnország NATO csatalakozására vonatkozó mechanizmusát.