Hétfő van, szabad a Borízű! Növényevő Winkler, tokaszalonna, mélyülő rókaválság a főváros környékén, magyarnak magyar legyen a Pepsije, kormányinfó cipőhalom alól, jobboldali puffogók és kipuffogók, Mészáros Lőrinc kiesik az ütődött bácsi szerepéből.
Növényevő Winkler, tokaszalonna, mélyülő rókaválság a főváros környékén, magyarnak magyar legyen a Pepsije, kormányinfó cipőhalom alól, jobboldali puffogók és kipuffogók, Mészáros Lőrinc kiesik az ütődött bácsi szerepéből.
Segélykiáltás? Bohóctérfa? Mesterséges unintelligencia? Parti Nagy Lajos kíberterrorakciója? Mi folyik itt? Hol élünk? Mikor lesz már vége? Ez már az? Bicepsz, bicepsz, trikolor.
De a költő szerint „lassan már ezek a választási helyzetek sem lesznek, hogy elfogadjam, ne fogadjam, mert egyszerűen mindent kisöpörnek, ami nem az ő arany Mercedeseikből száll ki és származik”.
Az MCC felvásárlása a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint a kapitalizmus logikáján alapuló egyszerű piaci tranzakció volt.
A magyar kultúra feje szerint „jó lenne, ha adnánk a minőségre is”.
Parti Nagy Lajos a Szívlapát című, 20 éves versét olvasta fel.
Más írók pedig versolvasós élőláncot vonnak az elfoglalt egyetem köré.
Klasszikusok és kortársak, tényleg nem csak tanulóknak.
Egyszerűen vannak emberek, akiket leírt magában, „kész, vége”.
Több ezren tüntettek péntek este a CEU mellett. Sokan még bíznak abban, hogy az egyetemnek nem kell Bécsbe költöznie, mert az utolsó pillanatban összejön a megállapodás a kormánnyal.
Attól tart, hogy a „nyelvi lökdösődés egyszer csak testivé válik”, és azt mondja, van mitől félni. A Magyar Narancsnak adott interjúban beszélt arról is, miben tévedett súlyosan politikailag és erkölcsileg is.
A Kossuth-díjas író szerint a pályázat még a legjobb szándék mellett is kapitális felelőtlenség.
A nyertes tiszteletére Parti Nagy Lajos mond laudációt.