A Premier League 22. fordulójában az Arsenal a Britanniából csent értékes pontot, a City otthon oktatta Pardew-ékat, Fat Sam a White Hart Lane-en próbált meglepőt húzni, a Chelsea pedig egy héten belül másodszor szúrta magát tökön. Katt után részletes beszámoló mindegyik eddig befejeződött mérkőzésről, és visszatér a hét kérdése rovat is!

Remek fordulót zártunk: lejátszották a szezon eddigi legjobb meccsét, a Leicester visszatért, Big Sam és Pulis pedig ismét varázsolt. Hajtás után rendesen átnyálazzuk a hét meccsét és ránézünk az alsóbb régiókra is. A szemfülesek még egy kind of új szerzőt is felfedezhetnek a sorok között!

A karácsony előtti utolsó fordulóban nagyjából minden és mindenki a helyére került. Kiderült, hogy McClaren mégis csak egy kókler,  van Gaal az új évet már portugál paradicsomában kezdi, a Chelsea játékosok meglepő módon mégis tudnak futballozni és hogy a Leicester valakit rettentő boldoggá tett. Ja, és az Arsenal természetesen ismét bejelentkezett a bajnoki címért, de most tényleg. Tovább után a 17. kör eseményei.

A hétközi, angol csapatok által veretlenül megvívott Bajnokok Ligája forduló, és a kicsit gyengébb Európa Liga kör után folytatódik tovább a darálás a szigeten - megint itt a Premier League! Újabb fordulóhoz pedig ismét új szerző dukál itt a Britannián: álláshirdetésünk második szerencsés tehetséges felvételizője rögtön mélyvízbe ugrik a városi és regio rangadókkal telített hétvégén.Tovább után jön a hét meccse - egyértelmű, hogy melyik lesz az -, elmondjuk mi várható a Tyne-Wear Derby-n, és a londoni rangadót sem tévesztjük szem elől, melyen José mumusa, a West Ham a feltámadni látszó Chelsea-t fogadja.

Bajnokság, ligakupa, bajnokság, FA kupa, bajnokság. A menetrend az egy dolog, máshol is van így, de a tempó az más kérdés. Az olyan angolos. A januári hajtás miatt csak kapkodjuk a fejünket, hogy már megint meccs van? Igen, már megint, úgyhogy lehet készülni, hogy szerdán, és csütörtökön reggel kicsit fáradtabban megyünk a melóba, vagy suliba.A mai megint rendhagyó beharangozó lesz, hiszen két napja a csapatok még az FA kupában léptek pályára. Emiatt ez amolyan review is lesz egyben, azaz (p)review. Vagy valami hasonló. Hétközi "hét meccse" külön nem lesz, de mind tudjuk, hogy a Liverpool - Arsenal lesz az. Hajtás után a párosítások.

"Mi is egy futball klub tulajdonképpen? Nem az épületek vagy az igazgatóság, vagy azok az emberek, akiknek fizetnek, hogy képviseljék. Nem a TV-szerződések, záradékok, marketing részlegek vagy a vezetőség. A zaj az, a szenvedély, az érzés, hogy a városod büszkeségéhez tartozol. Egy kisfiú az, aki legelső alkalommal mászik fel a stadion lépcsőin, megragadja az apja kezét, és ahogy a megszentelt gyep elterül alatta, tátott szájjal, – anélkül, hogy bármit is csinálna – szerelembe esik."Sir Bobby Robson (1933-2009)

A fenti már-már talán legendás mondat 1992 környékén hangzott el először, a közvetítési jogokat frissen elnyerő BSkyB ma már kissé homoerotikusnak ható promóvideójában, amely a frissen megalakított új bajnokságot volt hivatott népszerűsíteni.De miért volt szükség egyáltalán új bajnokságra? Mi volt előtte? Tényleg csak egy szimpla névváltoztatásról van szó? Mik lettek a következmények? Hajtás után érkezik gazdasági rovatunk, a Moneyball első darabja, és minden kiderül.

A kis José nagyon szerette a focit. Még nem is értette pontosan, hogy miről szól, hogy mi az utánozhatatlanul gyönyörű benne - de már rajongott érte. Valósággal a megszállottjává vált, ott lüktetett a fülében, ott folyt az ereiben, ott dobogott a torkában. Nem véletlenül: a nagyapja egy kis csapat, a Vitória Setubal elnöke volt, így a család minden nap testközelből érintkezett a futballal. A meccs része volt a családi ünnepeknek, előkerült a vacsoránál, az iskolában, a hétvégi programokon. Valósággal beette magát a felcseperedő José szívébe, aki hamar el is határozta, hogy játékos lesz belőle. Ha törik, ha szakad.

A Boxing Day egy elég ősi időkig visszamenő tradíció alapvetően Nagy-Britanniában, amelynek bizonyos elemeiről még ma is sokat vitatkoznak a történészek. Számunkra azonban a Boxing Day pusztán egy dolgot jelenthet, tele hassal és alkoholmámorral megspékelt futballmeccsnézést. Az alábbiakban a Premier League történetének legjobb karácsonyi találkozóira tekintünk vissza. Tíz mérkőzés december 26. napjáról.

Már csak pár nap van karácsonyig, aranyvasárnap meg is gyújtjuk a negyedik adventi gyertyát. A hétvégén elmegyünk fenyőfát venni és egyeztetjük a családdal az ünnepi látogatási sorrendet. Tanakodunk, hogy mi legyen a szilveszteri program, vagy esetleg egy utolsót tolakodunk a még hiányzó ajándékokért egy bevásárló központban. A Premier League-ben ezalatt egy nagyon fontos fordulóval rákészülnek a csapatok az év végi pörgésre, amikor majd december 26. és január 3. között három fordulót darálnak le. Persze, utána lesz 9-10 nap pihenő, mármint a bajnokságban, mert szokás szerint egy FA kupa kört azért beiktattak erre az időszakra a naptárba. Az előttünk álló 17. forduló lesz tehát az utolsó, ami után még lehet egy kicsit pihenni. Most minden csapat megpróbál pontokat gyűjteni, mert az elkövetkezendő hetek forgatagában minden előfordulhat, és annak az ellenkezője is.

Cristiano Ronaldo szerint a szex jobb, mint a góllövés, Busquets szerint ez éppen fordítva igaz. Mindenesetre a különböző reakciók a gólokat követően egészen csodálatos momentumokra képesek, ezeket gyűjtöttük most össze képekben, videókban nektek. Kommentben pedig természetesen várjuk a ti kedvenceiteket, hiszen az összes emlékezeteset igazán képtelenség lett volna összekaparni és igyekeztünk törekedni a kevésbé ismert ünneplésekre is.

Az eheti review-t még azelőtt vállaltam el, hogy tudtam volna, mi vár rám a hétvégén. Egy budapesti túrával és mini szerkesztőségi ivászattal találkozóval megbonyolított hétvége után még mindig nem tudom hol áll a fejem, munkából is este hét után sikerült csak hazaesnem. De annyi baj legyen, a „Take one for the team”-elv mentén nekiesek, és olyan összefoglalót rittyentek nektek, amilyen eddig még nem volt. Ezúttal gifekkel mesélem el a hét történéseit: minden meccshez jut egy – nem feltétlenül a találkozóról kivágott jelenetekkel – hozzáadva egy-két fontosnak vélt kommentárral. Természetesen jönnek a szokásos rovatok is, így a tovább után ismét jön a hét képe, hét statisztikája és a hét - szerintem Google nélkül megválaszolhatatlan - kérdése is!

“Felix qui potuit rerum cognoscere causas!” (Virgil)“Boldog, aki képes megismerni a dolgok okait!” (Publius Vergilius Maro)„A nagy számok törvénye…” – hangzik sokszor az örökérvényű közhely a közvetítésekben, vagy a meccs előtti felvezetőkben. De vajon mik is azok a nagy számok, és mi az ő törvényük? Engedjétek meg, hogy egy kicsit elrugaszkodjunk a Premier League világától és ebben a posztban általánosabb témát boncolgassunk. Mekkora szerepet játszanak manapság a számok, a statisztika és a különféle elemzések a profi labdarúgásban? Hogyan használhatók fel a több százoldalnyi meccsadatok a felkészülés során? Valóban igaz a szakmabeliek sztereotípiája a legjobb középsővédőkről? Mire lehetnek képesek az elemzők a nem is olyan távoli jövőben? Tovább után ezekre a kérdésekre (is) keressük a választ.

Nem lennék meglepve, ha ebből az iszonyatosan béna és hülye címből senkinek nem esik le elsőre, hogy miről is fog szólni ez a poszt. Rögtön el is árulom, még mielőtt valaki arra gondolna, hogy esetleg valami új buzis fiúbanda, akik épp tegnap múltak el húsz évesek. Azon játékosokról lesz szó, akiknek húsz, vagy annál több gólt sikerült szerezniük egy szezonon belül a Premier League történetében.