Călin Georgescu biztos Ukrajna felosztásában, Észak-Bukovinát akarja megkapni, hogy létrehozza Nagy-Romániát.
Korábbi jelentések szerint Georgescu egy jól szervezett manipulációs kampánynak köszönhette a novemberi elnökválasztás első fordulójában aratott győzelmét.
Moszkvai műveleti központból nyúltak bele a moldovai választásokba, ezer eurót fizettek a papoknak a putyini ige terjesztéséért. Ugyanaz az oligarcha a kulcsfigura, mint a meghekkelt román kampányban, ahol TikTok-influenszereknek utaltak ugyanennyit.
Életveszélyes a demokráciára a román példa: orosz műveletekre hivatkoznak, de az elnökválasztás leállításában geopolitikai szempontok és pártérdekek is szerepet játszhattak. Ez politikailag tovább erősítheti a szélsőjobbot, és ezután más országok is külföldi beavatkozásokra mutogatva korlátozhatják a választásokat.
Ma tartották volna az elnökválasztást, ha az alkotmánybíróság nem lép közbe az utolsó pillanatban. A lépés nemcsak a szélsőjobb szerint nagyon veszélyes precedens, megrengetheti a román demokráciát.
Az alkotmánybíróság érvénytelenítette az első forduló eredményét.
Klaus Johannis azt ígérte, hogy Angela Merkel barátságát hozza el Romániának, és elnökként Európa felé tereli az országot. Pártja ugyanakkor februárig még kormányon volt, együtt mostani ellenfelével, Victor Pontával. Romániában már mindenki volt mindenki szövetségese és ellenfele is. Így történhetett, hogy az RMDSZ benne van a Ponta-kormányban, ám a magyarok mind Johannisra szavaztak.
Mindkét jelölt fontosnak tartotta, hogy jelezze: semmi köze Orbán illiberális, Nyugat-ellenes irányvonalához. A meglepetésgyőztes erdélyi szász Iohannis még külön is aggódott a magyar demokráciáért.