Hogy ez mégis mi lenne, azt Szijjártó Péter nem árulta el, de Mateusz Morawiecki nemrég az elnökválasztás megismétléséről beszélt.
Szijjártó Péter a fehérorosz helyzetről szólva határozottan kijelentette, hogy tulajdonképpen, hát, izé.
Az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésén egyedüliként nem támogatták a szankciókat.
A cseh és a szlovén miniszterelnök új választást akar. Közben a magyar kormány a jövőbeli kapcsolatépítés miatt aggódik.
Más EU-s vezetők egészen máshogy fogalmaznak, mint a magyar kormány képviselői.
Négy nap hallgatás után szólalt meg a külügyminiszter.
A kormányhatározatban rögtön adtak 120 milliót, de nem indokolták, hogy miért van szükség az újabb állami cégre.
Alkalmanként átlag hárommillió forintba kerültek az igen gyakran a nemkormánygép honvédségi jetekkel repülő külgazdasági és külügyminiszter utazásai.
Portugáliában oktatta ki az újságírókat, hogy nálunk elképzelhetetlen, hogy a kormány beleszóljon egy magáncég dolgaiba.
Magyar cégek szállítják a francia műholdak szigetelését.
Szijjártó Péter szerint ha fizikailag is jelen van külföldön a magyar vállalatok, akkor nagyobb lesz az exportteljesítményük.
A fővárosban több tízezres tüntetés is volt, hogy háborúzzanak végre az örmények ellen. A Szijjártót váró külügyminisztert le is váltották.
Kirgizisztán után Üzbegisztánba érkezett.
Volt időszak, amikor Európa, és benne Magyarország nehéz időszakot élt át, akkor a Türk Tanács tagországai „egytől egyig a segítségünkre siettek” – mondta Szijjártó Péter.
Június 4-én ki kell tűzni a köztereken Románia nemzeti zászlóját.