Egyelőre nem világos, hogy az afgán légierő pilótái a tálibok elől menekültek-e. Korábban az afgán fegyveres erők több mint száz tagját vitte egy gép Tádzsikisztánba.
Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.
A Fehér Ház figyelmeztette a tálibokat, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak a kimenekítési erőfeszítésekbe.
A 20 éve száműzetésben élő tálibok több befolyásos vezetőjének még a hollétét sem ismerni. Most viszont visszatérhetnek a hatalomba, miközben anyagilag is egyre kevésbé függnek a külső támogatóktól.
De Magyar Levente államtitkár azt is mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, amik arra vonatkoznak, hogy korlátlanul fogadjunk be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni.
Minden irányból érkeznek, a beszámolók szerint nem fogadja őket komoly ellenállás a fővárosban.
Közelebb lehet a főváros elesése, mint bárki gondolta.
Gazni már a tizedik tartományi székhely, amely elesett.
A tálibok szóvivője szerint Dava Han Minapalt célzott támadásban ölték meg, „korábbi tetteinek büntetéseképpen”.
Szeptember 11-én, a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulóján fogja elhagyni az utolsó katona az országot.
Zsinórban a negyedik amerikai elnök szembesülhet a dilemmával: ha kivonul, Afganisztán összeomlik, ha ott marad, amerikai katonák halnak meg. És győzelemre semmi esély.
Donald Trumpot állítólag már márciusban tájékoztatták erről, de a mai napig nem lépett semmit.
Mark Esper védelmi miniszter a tálibokkal kötött békemegállapodás részeként rendelte el a részleges csapatkivonást.
A dokumentum értelmében az amerikai katonák fokozatosan, 14 hónapon belül kivonulnak az országból.
Amennyiben addig kitart a szombaton kezdődő tűzszünet, amit nem neveznek tűzszünetnek.