Abdul Ali Mazari, a siíta hazarák egykori vezetőjének szobrát nem látták szívesen.

A volt szovjet tagköztársaságokon keresztül lett több ezer kilométer határuk egy instabil, koldusszegény országgal. És attól tartanak, hogy az iszlám terrorizmus átszivároghat Afganisztánból.

A kínai vezetés köszöntötte ugyan az afganisztáni fejleményeket, de bőven lehet okuk az aggodalomra.

Mindent megtesznek, hogy elfogadtassák magukat a külvilággal, ugyanakkor a hírek szerint máris begyűjtik a hajadon lányokat Kabulban.

Arra hivatkoztak, hogy gondot jelent nekik a szomszédos Mianmarból elmenekült rohingya menekültek százezreinek ellátása is.

Az üzbég főügyészség szerint 585 afgán katona érkezett 22 katonai repülő és 24 helikopter fedélzetén. 158 katona pedig gyalog kelt át a határon.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán légierő pilótái a tálibok elől menekültek-e. Korábban az afgán fegyveres erők több mint száz tagját vitte egy gép Tádzsikisztánba.

Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.

A Fehér Ház figyelmeztette a tálibokat, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak a kimenekítési erőfeszítésekbe.

A 20 éve száműzetésben élő tálibok több befolyásos vezetőjének még a hollétét sem ismerni. Most viszont visszatérhetnek a hatalomba, miközben anyagilag is egyre kevésbé függnek a külső támogatóktól.

De Magyar Levente államtitkár azt is mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, amik arra vonatkoznak, hogy korlátlanul fogadjunk be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni.

Minden irányból érkeznek, a beszámolók szerint nem fogadja őket komoly ellenállás a fővárosban.

Közelebb lehet a főváros elesése, mint bárki gondolta.

Gazni már a tizedik tartományi székhely, amely elesett.

A tálibok szóvivője szerint Dava Han Minapalt célzott támadásban ölték meg, „korábbi tetteinek büntetéseképpen”.