A közönség idén Karsai Dánielt díjazta, nevében a testvére, Karsai Péter mondott beszédet.
A nyomozáshoz szükségesek.
Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállal, aki kiáll a saját vagy mások jogaiért, szabadságáért, az igazságért. A TASZ Szabad-díja már hat éve pont azokra hívja fel a figyelmet, akiket sem a propaganda, sem az egzisztenciális fenyegetettség nem tud eltántorítani. Indul a szavazás.
Készenléti rendőrök zárták le egy tízemeletes panelháztömb teljes lépcsőházát egy kilakoltatáshoz, mielőtt még a Város Mindenkié aktivistái megjelentek volna. A kilakoltatott férfire voltak panaszok, de olyanok is vannak a házban, akik aláírták, hogy ne tegyék utcára.
A 20k, a Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a TASZ és az Unhack Democracy szerint az EBESZ az elmúlt tíz évben összesen kb. száz ajánlást tett, ebből tíznél kevesebbet, a kiemelten fontosak közül pedig egyet sem valósított meg Magyarország.
Sőt, szerda estig lehet őket hívni.
A hatalomnak jól azonosítható taktikái vannak a tiltakozók elrettentésére. Ezt mutatja Zorigt Burtejin esete is, aki 9 napot töltött a Gyorskocsi utcában, mivel nem akarta kifizetni a pénzbírságot, amit egy katatüntetés után szabtak ki rá – közlekedési szabálysértés miatt.
Rohamléptekkel közelednek a választások, nyakunkon a kampányidőszak, vagyis hamarost ha akarnánk se tudunk majd elugrani a mindenféle felületeken felénk ömlő politikai hirdetések elől. Hogy miért fontos az, hogy választópolgárokként ki és hogyan talál meg minket, arról Zöldi Blankával, a Lakmusz főszerkesztőjével és Döbrentey Dániellel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetőjével beszélgettünk.
Ki a legszabadabb magyar? És a legszabadabb fiatal? Ha tudod, jelöld őket a 2024-es Szabad-díjra!
A NAIH vizsgálata során mindent rendben talált, határozata jelentős részét pedig titkosította.
Perlaki-Borsos Noel társaival tavaly novemberben ment demonstrálni a Néprajzi Múzeumba, ahol egy kiállításon elkordonozták a melegeket ábrázoló fényképeket. Bár a múzeum nem tett bejelentést, a BRFK hivatalból eljárást indított ellene, amiért nem jelentették be a gyűlést.
A jegyzői határozatot azért támadták meg, mert az aránytalanul módosította volna a kerületek határait.
Tízezer forintot.
Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.
A jogvédő szervezet szerint a rendőrség döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni.