Nagy szerencséje volt Perunak, hogy tengeri madarak milliói ürítettek évezredeken át a partvidékén, a 19. században harminc évig éltek madárszarból.
Japán kutatók végre tudományosan is bizonyították, amit a macskatartók empirikusan már megtapasztalhattak.
Egy kiskaput használt ki egy asztrológus iskola, komoly felháborodás lett belőle.
Hatodik alkalommal adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián, idén a biológia, kémia és műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó női kutatókat ismertek el. A statisztikák szerint átlagosan Magyarországon a legalacsonyabb az arányuk, így a díjazottak egy igencsak férfias pályán nyújtottak kiemelkedő teljesítményt.
A kormány és az MTA konfliktusa rávilágított arra, hogy már nagyon nem úgy mennek a dolgok a politikusok és a tudósok között, mint korábban. Az állam egyre nagyobb beleszólást követel magának a tudományos életbe.
A kormány terve szerint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának pénzére ezentúl más szervezetek is pályázhatnának, így a hazai tudományos élet legfontosabb szereplője került veszélybe. Mialatt az MTA épületében az elnökség döntött a javaslat elfogadásáról, civilek élőlánccal demonstráltak.
Egyszerre volt baromi szomorú, mégis felemelő élmény az Akadémiáért és a szabad kutatásért tartott überértelmiségi tüntetés.
Előtte fákon kapaszkodva szedték a gyümölcsöket az akkor még sokkal csapadékosabb, ezért bujább növényzetű Ausztráliában.
Szép magyar siker, igaz, beárnyékolja, hogy a kormány épp elűzi ezt az egyetemet Magyarországról. Közben az egyetem oktatói és diákjai levélkampányt indítottak, hogy felhívják a figyelmet arra, miért veszítene sokat ezzel az ország.
A klímaváltozásról beszélt az Egyesült Államok elnöke.
Csak apás megtermékenyítéssel is próbálkoztak, de azokat a kísérleteket az utódok nem élték túl.
Kutatók szerint a zöldfelületek hiánya lehet az egyik oka annak, hogy a szegényebbek körében több a mentális betegség.
A három előadásban hallhattok genetikáról, régészeti állattanról és a társasjátékok lehetséges oktatási és ismeretterjesztési felhasználásáról.
Alan Bean volt a negyedik ember a történelemben, aki a Holdra lépett. Űrhajóskarrierje után festőművész lett, meg is festette űrbéli kalandjait.
A három előadásban hallhattok a NASA új exobolygó kutató űrtávcsövéről, az eukarióta sejt kialakulásáról, végül pedig Mátyás-király uralkodásának és döntéseinek megítéléséről lesz szó.