Az ukrán ENSZ-nagykövet vezetésével kb. 100 diplomata tiltakozott így az orosz agresszió ellen.
Több mint felüket Lengyelország fogadta be.
Nem is olyan rég, a grúz válság idején, a Fidesz elnöke még Ukrajna NATO-tagságát sürgette, és határozott fellépést szorgalmazott.
Darja Kalenyuk a brit miniszterelnököt sürgette, hogy érvényesítsék a repüléstilalmi zónát, és kifakadt, hogy Abramovics és Putyin gyerekei mindeközben nyugat-európai városokban vannak.
„Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, így az élet nyerhet a halál felett, és a fényesség a sötétség felett” – mondta az ukrán elnök, és azt kérte, fogadja be Ukrajnát az Európai Unió.
Készek a humanitárius segítségnyújtásra, amint „konkrét igények fogalmazódnak meg”.
A Harkiv főterére kilőtt szárnyas rakéta miatt Oroszországnak nemzetközi bíróság előtt kell felelnie az ukrán elnök szerint.
A tiszabecsi általános iskolában kialakított átmeneti szállásra rengeteg olyan ember érkezik Ukrajnából, aki menne tovább Csehországba vagy Németországba.
Erről Szergej Sojgu orosz „védelmi” miniszter beszélt Moszkvában.
A történelem visszatért Ukrajna legkozmopolitább városába.
„Sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a kérést.”
A szakaszvezető Ovrucsnál esett fogságba, a város 180 kilométerre van Kijevtől.
A határon akár napokig is várni kell azoknak, akik Ukrajnából Lengyelország felé menekülnek. A hadköteles ukránok nem hagyhatják el a hazájukat, ezért sok család kettészakadt.
„- Az amerikaiak bűnei igazolják a bűnöket, amiket most elkövetnek? - Igen, persze, hogy igazolják!” Izzott a feszültség, amikor Dmitrij Szuszlovot a háborúról kérdezték.
Hatalmas robbanás rázta meg a regionális önkormányzat épületét.