Az SZBU szerint miután a csecsen elnök alakulatai súlyos veszteségeket szenvedtek, március 13-án kivonták azokat az országból.

A húszfilmes listát az ukrán Nemzeti Olekszandr Dovzsenko Filmközpont dolgozói állították össze.

A kormányszóvivő szerint "Magyarország segít, Ukrajna számíthat ránk."

Mondjuk Ukrajna éppen belépni szeretne az EU-ba.

Szerdán bombázta le az emberekkel teli épületet az orosz hadsereg.

Már 562 orosz katonát vettek őrizetbe.

Lengyelország egykori miniszterelnök-helyettese "Orbán terve" címmel jelentetett meg egy esszét a Facebookon. Roman Giertych szerint a lengyelek Lvivbe, a magyarok Kárpátaljára vonultak volna be, egy Putyinnal kötött titkos megállapodás alapján. Ám az ukrán ellenállás láttán Varsóban ejtették az ötletet.

Egy katonai raktárat lőttek szét.

Oroszországban ki sem lehet mondani a háború szót, miközben az ukránok élőben közvetítik a rombolás és az ellenállás nagy erejű képeit a közösségi médiában. Ez a nyugati politikusokra ugyanúgy hat, mint az orosz szavazókra.

Az alap hosszabb távon Ukrajna újjáépítését is szolgálná.

Kijev, Harkiv, Munkács és más városok polgármestereit kötötték össze pénteken lengyel, szlovák, magyar, moldáv és román városvezetőkkel. Temetetlen halottakról, szenvedésről, izzó haragról számoltak, és fegyvert kértek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentései szerint több ukrán városban nincs ivóvíz, élelem és áram.

Egyes források szerint akár 1300 civil is lehetett az épületben lévő bunkerben, amikor szerdán az orosz hadsereg lebombázta az épületet.

Ivan Fjodorovot azon túl, hogy hét órát töltött egy zsákkal a fején, nem bántották, de a szomszédos cellákból hallott sikolyokat. Elmondása szerint kilenc orosz katonáért cserébe engedték szabadon.

A beszélgetés idején jelen lévő török forrás szerint Putyin Ukrajna „fegyvertelenítését” és minimum egész Kelet-Ukrajna elcsatolását akarja. És ez még nem minden.