A külügyminszternek ez a véleménye.
A svéd kormányfő azután jönne Orbánhoz, hogy a magyar parlament jóváhagyta a svédek NATO-csatlakozását. A Fidesz azután döntene NATO-ügyben, hogy a svéd miniszterelnök eljött Orbánhoz.
Az MSZP kezdeményezésére, de persze, csak akkor lesz bármi, ha Orbánnak sikerül meggyőznie a renitenskedő Fidesz-frakciót.
Ezúttal az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke osztotta ki a magyar miniszterelnököt.
Pár napja a külügyminiszterük még arról beszélt, nem lát okot arra, hogy Magyarországgal tárgyaljanak Svédország NATO-csatlakozásáról.
A „kölcsönös bizalom” kifejezést ismételgeti. Nem jött be a svédeknek, a külügyminiszter nem lát okot arra, hogy idejöjjenek.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke nemrég azt mondta, a törökök előtt ratifikálni fogjuk a svéd NATO-csatlakozást.
Csütörtökön a kormánypárti többség leszavazta, hogy a jövő héten tárgyalják Svédország ügyét.
Mindezek ellenére nem tűnik úgy, hogy a miniszterelnököt nagyon megrendítette volna a szokatlan megosztottság.
„Közösen indultunk el ezen az úton. És közösen is fogunk végigmenni rajta.”
Ulf Kristersson szerint Erdogan „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó”, az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagy része is nyomást gyakorolhat, de „a török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg”.
A svéd miniszterelnök szerint nem tudják teljesíteni Ankara összes feltételét.
Ulf Kristersson svéd kormányfő Ankarában biztosította a török államfőt: érti, hogy Törökország a Kurdisztáni Munkáspárttal háborúban áll, aminek törökök ezrei estek áldozatául, és ma már Svédország is jól tudja, mit jelent a terrorizmus, ezért nagyon komolyan veszik Törökország helyzetét.
Vasárnap a jobboldali pártszövetség – benne a szélsőjobbal – győzelmet aratott a választáson.
Úgy tűnik, megbukott az eddigi baloldali kormány.