„A patthelyzetből viszont Putyin azt is gondolhatja, hogy menekvést jelent, ha megnyomja azt a bizonyos gombot. Neki egyébként előbb-utóbb azzal is szembe kell néznie, hogy esélyes, hogy saját emberei közül valaki épp e gomb megnyomásától félve agyonlövi” – írja az orosz diktátorról a történész.

Ungváry Krisztián történész szerint a háborús bűnösök sem érdemelték meg azt a halált, ami a kitörés során rájuk várt. A történésszel új könyve kapcsán arról beszélgettünk, mit lehet tudni a kitörő katonákról, miért volt egyszerre katasztrofális és jelentéktelen az akció, és mit tehet az olvasó, ha azon kapja magát, hogy nácikkal empatizál.

A történész szerint egyértelműen bizonyítható, hogy nem a kémelhárítás küldte Amerikába a kutatót.

A Deutsche Welle riportot készített a budai Várról, ebből közéleti botrány lett. Ungváry Krisztián történészt bocsánatkérésre szólította föl a közmédia. Ungváry viszont a közmédiát szólítja föl bocsánatkérésre.

Gyűlöletbeszédnek értékelték, hogy tudományosan megalapozott információkat akart közölni a kitörésről.

76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll.

A történész szerint „ilyen teljesítményre a magyar történelem során eddig csak egy évben lehetett díjat kapni: 1944-ben”. De ma a Fidesz környezetében egyszerre lehet szerepeltetni Köves Slomót és Raffayt.

A fideszes vezetésű XII. kerület az ellenzéki vezetésű I. és II. kerülettel közös utcai kiállításon állít emléket az ostromban elhunyt civileknek és katonáknak, nemzetiségtől, vallástól és származástól függetlenül.

„Egyébként azért is szánalmas ez a hazudozás, mert az apa valójában nem csinált semmi érdemlegeset. Pitiáner pártállami karriert építgetett magának” – írja a történész, aki annak idején felfedte Varga László ügynökmúltját.

Ungváry Krisztián új könyvében a II. világháború végén Budapesten harcoló német elit tagjait vette sorra, Békés Csaba pedig a hidegháború alatt a nagyhatalmi érdekek között helyezkedő szocialista Magyarország sorsát elemezte.

Ungváry Krisztián történész megírta, miért hagyta ott az 56-os Intézetet benyelő állami intézetet. Marinovich Ede ugyan nem volt hálózati személy, de társadalmi kapcsolatként jelentett az ismerőseiről.

Kipróbálta, mennyire dolgozhat szabadon, miután a kormány kedvenc történetkutatója bekebelezte az '56-os Intézetet. Eddig bírta.

A történész szerint a demokratikus ellenzék nem fideszes képviselőit kiradírozták a rendszerváltók közül.

Kipróbálja, hogy a kormányzati intézménynél mennyire gondolják komolyan a függetlenségről szóló szabályokat.

Eddig az intézet nem volt teljes szinkronban az állami emlékezetpolitikával.