Ez az első törpebolygó, amit közelről vizsgál majd ember alkotta eszköz.

Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.

Néhány szenzációs eredmény gyorsan megkérdőjeleződött. De bőven van mit ünnepelni, sikerült leszállni egy üstökösre és fontos hosszú távú projektek indultak el.

A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.

219 nap múlva halad el a Plútó mellett, de már januárban indulnak a távoli tudományos megfigyelések. Ez az első szonda amely Kuiper-övben található objektumokat vizsgál majd.

Egy krátert csinál majd egy kisbolygón, a kiszórt anyagból pedig mintákat hoz vissza a Földre. Négy leszállóegységet is kibocsát majd.

Szerdán reggel indult 4 éves útjára a Hajabusza-2 szonda, 2018-ban úgy leszáll a 1999 JU3 kisbolygón, mint semmi más, és 2020-ban indul is vissza.

A NASA második alkalommal ünnepli szép képekkel a világegyetem egyik legérdekesebb jelenségét.

Közelítőleg így nézne ki az Európé az emberi szem számára.

Sárneczky Krisztián előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

Lélegzetelállító képek az emberiség történelmének jelenleg legfontosabb helyéről.

2015 júliusában ér a Plútóhoz a NASA New Horizons szondája. A Hubble nemrég további célpontokat talált neki.

Egyesek szerint legalábbis.

India eddig szinte mindenkivel közösködött az űrprogramjában, de kínaiakkal még soha.