Mennyi idő alatt lehet eljutni a Trappist-1 bolygórendszerbe, és találnák-e életet, mikor odaérünk? Vida Krisztián, az MTA-CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatára az eheti podcastben.

Régi, de jó rovatunkban ma egy történelmi pillanat szuperlassítását mutatjuk be.

Amilyen gyönyörű látványt nyújthat egy fél horizontot betöltő nap és hat, kétholdnyi nagyságú bolygó, akkora kavarodásokat okozhat a felszínen.

A végtelenbe, és tovább!

Ha valaha feltetted magadnak ezt a kérdést, most egy nagyon szép vizualizációval választ is kaphatsz rá a német űrügynökség, a DLR honlapján.

Pacher Tibor csapatvezető előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

A törpebolygó bájos, szív alakú fennsíkja egy, a földi óceánok minden vízével vetekedő víztározó rejthet.

Mármint azt a 15-40 méter széles krátert, amit a felszínbe csapódva ütött :-(

A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.

A NASA épp most kapta meg az éves magyar GDP hatodát arra, hogy 25 éven belül embert küldjön a Marsra. De ez még nem elég.

A szövetségi kormány 1000 céggel működik együtt, hogy a 2030-as években útnak indulhassanak a Marsra.

A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.

20 hónapig kering majd a Naprendszer legnagyobb bolygója körül.

A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.

Lehet, hogy mégsem a saját kakánkkal kell trágyáznunk a Marson, négy alapvető élelmiszernövény ugyanis sikeresen termést hozott, ráadásul nem mérgezőt.