Köztük van a Kreml-szóvivő Peszkov 3 családtagja, egy bank teljes igazgatótanácsa és egy tucat Duma-képviselő.
A NATO főtitkára megismételte: „nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe”.
Pedig a világjárvány és az orosz-ukrán háború miatt az olajárak 2008 óta a legmagasabb szintre nőttek.
Meglepetésként érte őket a lengyel bejelentés, a terv szerintük nem is valósítható meg ebben a formában.
Környezetvédők szerint ezzel nagyban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz is, csak tavaly több százezer tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a bitcoinos szénerőművek.
A CNN-nek a Pentagon tisztségviselője azt mondta, hogy a NATO eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2000 Stinger légvédelmi rakétát küldött az ukrán hadseregnek.
Csak a miheztartás végett. A B52-esek képesek nukleáris fegyverek hordozására is.
Ukrajna washingtoni nagykövetsége szerint már háromezer amerikai jelentkezett a felhívásukra.
Des Moines-től délnyugatra, Winterset településére csapott le a tornádó.
Több ügynökség dolgozik majd ebben együtt az orosz oligarchák külföldre menekített vagyonának lefoglalásán.
A kínai vezetés továbbra is szövetségeseként tekint Oroszországra. Az amerikaiak delegációt küldtek a szigetre.
Évtizedes tabuk dőltek meg, Németország konfliktusövezetbe küld fegyvereket, az EU pedig harci repülőkkel szereli fel az ukrán haderőt. Az EU amúgy is a legbőkezűbb támogatója Ukrajnának, lekörözve még az Egyesült Államokat is. A nagy kérdés, hogy egyáltalán még célba érhet-e a hadisegély.
A világon a koronavírus-járványban eddig hivatalosan 438 533 674 ember fertőződött meg.
„Történelmünk során megtanultuk ezt a leckét: amikor a diktátorok nem fizetik meg az árat az agressziójukért, még nagyobb káoszt okoznak” – mondta az amerikai elnök a kongresszus két háza előtt.
Az ukrán ENSZ-nagykövet vezetésével kb. 100 diplomata tiltakozott így az orosz agresszió ellen.