A nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
Az elmúlt időben a jegybankelnök egyre többször és egyre élesebben kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Cikkei és nyilatkozatai alapján próbáltuk összerakni, mi is az egykori miniszter baja a kormánnyal.
A jegybankelnök megint arról írt, hogy a 2010 és 2019 közötti gazdasági siker nem hozott akkora fordulatot, ami elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét.
Nagyinterjút adott a pénzügyminiszter. Ha műbalhé a vitája a jegybankelnökkel, ha valódi, úgy visszaszólt neki, mint eddig nem sokszor.
Varga Mihály lecserélte az adóhivatal vezetőjét, Sors László helyett Vágujhelyi Ferenc irányít júliustól.
Hiába záporoztak a kérdések, válaszok helyett Varga Mihály kétszer felolvasta ugyanazt.
A felsőoktatásra elkülönített gazdaságvédelmi keretet csaknem teljes egészében erre használják.
Emellett megszűnik a kockázatitőke-alapkezelők és a tőzsdék különadója is.
A Költségvetési Tanács szerint a kormány túl nagy hiánnyal tervez a jövő évi költségvetésben, de a pénzügyminiszter szerint az eddig a kormánnyal mindenben egyetértő szervezet túlaggódja a dolgot, a laza fiskális politikára viszont szükség lesz még 2022-ben.
2022-re is tett félre a kormány a járványügyi alapba, de az egészségügyre általában is többet költene a kormány. A felsőoktatási modellváltás is látszik a költségvetésben.
Stumpf István úgy szerezhet pozíciót, hogy közben ő koordinálja az egész átalakítást.
2,9-ről 7,5 százalékra. Bővítették a mozgásterüket a választások előtt.
Varga Mihály szerint ha a kormány elfogadja azokat a lépéseket, amiket az ország fontos üzletembereivel együtt javasol, akkor több tízmilliárd forint maradhatna a cégeknél.
A pénzügyminiszter szerint a Nemzetközi Valutaalap ajánlásai több ponton is egyeznek Magyarország eddigi törekvéseivel.
A Párbeszéd képviselője szerint „az Országgyűlés önjelölt házmestere, Kövér László most sem hazudtolta meg önmagát”.