Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Egy új kormányrendelet szerint a Kúria elnökét is beemelték a védett személyek listájára.
Korábban azt is kijelentette, hogy politikai szereplőnek tartja a nagykövetet.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
Szalay Péternek lejár a mandátuma a testületben. Patyi mehet a helyére, Szalay meg a Kúriára.
Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája és Bohli Eszter az Országos Bírói Tanács elnöke szerint a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban.
Figyelemmel kísérik a helyzetet.
A bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa.
Vasvári Csaba szerint a kormány „folyamatosan túllépi” a hatáskörét.
Korábban a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét.
Sajnos nincsenek igazgatási eszközei, amikkel jobb belátásra bírhatná őket.
Mielőtt ő felszólalt, senkinek nem volt kifogása a részvétel ellen. Aztán meggondolták magukat.
Pedig még a legfőbb ügyész helyettese és Répássy államtitkár is erről győzködte a bírákat.
Legfőbb Ügyészség, Médiahatóság, Számvevőszék, Kúria, Alkotmánybíróság, Országos Bírói Hivatal: a Fidesz bebiztosította, hogy a következő parlamenti ciklusban is az ő emberei legyenek ott a hatalmi kulcspozíciókban.
Varga Zs. András és Patyi András is dönthet a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseinek hitelesítéséről.