Az orosz elnök szerint a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni, 2030-ig Oroszországban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.
Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta egyről másfél milliósra nőtt a katonaállomány.
Németh Zsolt azzal reagált a kritikákra, hogy Kína ideológiai elvárások nélkül ad pénzt, Magyarországnak pedig kell a mentőöv.
Szerinte ezekhez a támadásokhoz már amerikai és uniós műholdak segítségére lenne szükség.
A Gazprom szentpétervári székháza 462 méter magas. A Lahta Központ megépítését rengetegen kritizálták, de az orosz óriáscég további tornyokat tervez a környékre.
Az olasz lap szerint Olaf Scholz a „béke kancellárjaként” vonulna be a történelembe, és az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy visszaszerezze az elvesztett támogatását belföldön.
Donald Trump rengeteg szankciót vezetett be Oroszország ellen, hátha Harris kevesebbet fog.
Pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjaként kötelességük lett volna megbilincselni az orosz elnököt.
Az írást nem sokkal a megjelenése után törölték.
Vlagyimir Putyin tavaly nem utazott el Dél-Afrikába, ahol a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján szintén le kellett volna tartóztatni.
A sajtószabadságot támogató orosz elnök a nyugati cenzúráról, az olimpiai eszmék nyugati eltiprásáról és a háború nyugati kiprovokálásáról értekezett egy mongol lapban.
Többen régóta győzködik Putyint, hogy a szabályok lazításával „józanítsa ki” Oroszország nyugati ellenségeit.
Közel ötéves szünet után decembertől újra utazhatnak a külföldiek Észak-Koreába. Először csak Szamdzsijon városába. A turizmust a koronavírus-járvány előtt tudatosan építette Kim Dzsongun, most azonban nem rajta, hanem Kínán múlik, hogy lábra áll-e az ágazat a kényszerpihenő után.
Közben Szergej Lavrov a III. világháborúval riogat.
Az amerikai nagykövet nem biztos benne, hogy bárki is követné a békemissziót.