Jövő héten lejár 2400, a háborúból profitáló orosz uniós szankcionálása, hosszabbítani kellene ezeket, de Magyarország és Szlovákia neveket akar levétetni a listáról.
Mondjanak, amit akarnak.
„Oroszország az olaj- és gázexportból finanszírozza a hadigépezetét, és ha Európa leáll ezek vásárlásával, az csökkenti a bevételeiket” – érvelt Donald Trump energiaügyi minisztere.
Az ukrán elnök határozottan elutasította az orosz elnök korábbi javaslatát.
Miután az erről szóló cikk egy orosz újságban jelent meg, sejteni lehet, melyikük nyert.
A magyar külügyminiszter kivételesen nem érdekli, mit mond Moszkva.
Az orosz elnök háborús fenyegetéssel válaszolt az ukrajnai telepítés javaslatára.
Fél éve még úgy tűnt, Amerika és India természetes szövetségesek, az ország vezetői közt pedig remek a kémia. Mára a biztonságpolitikai és gazdasági kapcsolatok is évtizedes mélypontra kerültek. Korábban elképzelhetetlen módón Amerika Pakisztánnal barátkozik, India meg Kínával.
De egyáltalán nem egy átlagos tinilányról van szó, hanem Kim Dzsongun lányáról, akit a szakértők nagy része a diktátor legvalószínűbb örökösének tart.
Az ukrán elnök szerint Putyin a Krímet is azért foglalta el, hogy kiindulópont legyen a dél bekerítéséhez.
Szibiha az orosz elnökre reagált, aki Moszkvába hívta tárgyalni Zelenszkijt.
Putyin szerint „lehetséges megegyezni elfogadható módon az ukrajnai háború befejezésére”, de ha a tűzszüneti tárgyalások kudarcba fulladnak, „mindent erőszakkal kell megoldani” – közölte az orosz elnök.
Kevés dolog hiányzik jobban a világnak, mint egy örökké élő Vlagyimir Putyin.
A diktátorok tömkelege előtt tartott kínai díszszemlén végleg egyértelművé vált: Kína már nem a nyugati technológiák olcsó koppintója. Miután felvonult a kínai nukleáris arzenál, az ország csillapíthatatlan békevágyának demonstrálásaként még nyolcvanezer békegalambot is elengedtek.
Nem ő az első, akit a háborús bűncselekmények vádja ellenére kormányzati pozícióba helyeznek.