Az időzítés beszédes: pár órával azelőtt történt mindez, hogy a müncheni csúcson a békéről tárgyalnának az amerikai delegációval.
Az amerikai védelmi miniszter szerint az Európában állomásozó amerikai csapatok számának csökkentése akár az Oroszországgal kötendő alku része is lehetne.
Az új amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az USA már „elsősorban” nem az európai biztonságra összpontosít, így Európának kell átvennie a vezetést Ukrajna védelmében, és a GDP 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk. Aztán Trump felhívta Putyint, előbb, mint Zelenszkijt.
Erővel, jó vezetéssel és okos diplomáciával.
Európa meghatározó országai közben az amerikai állásponttól gyökeresen eltérő közleményt adtak ki Ukrajnáról.
Az amerikai elnök az orosz után az ukrán elnökkel is telefonált.
Az amerikai elnök szerint megállapodtak, hogy azonnal elkezdik a tárgyalásokat az orosz–ukrán háború befejezéséről. A Kreml ennél szűkszavúbban kommentált.
Dmitrij Peszkov szerint ugyan az ilyen megállapodások bizalmat építenek az országok között, nem valószínű, hogy „fordulópontot” jelentenek a kapcsolatokban.
Előző nap az ukrán elnök épp arról beszélt, hogy hajlandó lenne átadni bizonyos területeket Oroszországnak más területekért cserébe.
De „az is lehet, hogy nem”, illetve elmondta, hogy az amerikai segélyekért cserébe ritkaföldfémeket akar Ukrajnától.
És mindent Kim Dzsongun rezsimje fizet.
A konferenciát február 14-17 között tartják, de állítólag mégsem mutatják ott be Trump tervét az orosz-ukrán háború lezárásáról.
Hszi Csin-ping is meghívta Putyint a szeptemberre tervezett kínai második világháborús megemlékezésre.
Otthagyják az orosz irányítás alatt álló Nemzetközi Ökölvívó Szövetséget.
Arra a kérdésre, hogy hányszor beszélt az orosz elnökkel, azt válaszolta, hogy „jobb, ha azt nem tudják.”