Az amerikai hírszerzés szerint titkolták az orosz elnök elől a hadsereg valós teljesítményéről szóló híreket, emiatt pedig állandó a feszültség Putyin és a katonai vezetés között.
Még mindig keveset tudni a meghalt orosz katonákról, de egyre több jel utal arra, hogy a nem orosz etnikumú köztársaságok fiataljai felül vannak reprezentálva köztük.
A miniszterelnök helyett a külügy válaszolt, és sikerült a bravúr, hogy abban sem említették meg Putyin nevét.
A törvényhozást vezető Vjacseszlav Volodin javaslata a komplett nyersanyag- és energiaiparra vonatkozik, de már élelmiszerek is tervben vannak.
Legalább 5000 ember veszítette életét már a kikötővárosban.
Amikor Lavrov kitüntette Szijjártót, a magyar külügyminiszter már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit.
Az ukrán külügyminiszter szerint a keddi tárgyalások legnagyobb eredménye egy tűzszünet kihirdetése lehetne.
Peszkov nem tudja megmondani, mi lesz, ha a nyugati országok tényleg nem fizetnek rubelben, de Moszkva nem fog „jótékonysági” kérdést csinálni az ügyből.
Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a német gazdasági miniszter.
A végrehajtásért Mihail Misusztyin miniszterelnök, Elvira Nabiullina jegybankelnök és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője felelős.
A döntést szerdán jelentette be Putyin, szerződést kéne módosítani hozzá. Több európai tagállam ezt elutasítja.
Nem úgy értette.
Az amerikai elnök Varsóban elmondott beszéde szerint a demokráciáért folytatott harc nem ért véget a Vasfüggöny leomlásával, és egy diktátor akarata nem győzedelmeskedhet az emberek szabadságszeretete és összefogása felett.
Erőiket most a függetlenként elismert Doneck és Luhanszk megyék egészének megszállására koncentrálják. Ez elvben lehetőséget teremt a háború lezárására is, ha sikerrel járnak, azt a Kreml már elégséges sikerként kommunikálhatná.
Az Oroszországgal és az EU-val is baráti viszonyt fenntartó Szerbia elmúlt 20 évének külpolitikai doktrínáját zúzta szét az ukrajnai háború. A szerb politikai elitet sokkolták az események, egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy csatlakozzanak a nyugati szankciókhoz, miközben Oroszország számtalanszor állt ki mellettük az utóbbi 30 évben.