A Nyugat aggódik, hogy Kína támogatná Oroszországot a fegyver- és rakétakészletek pótlásával, de bizonyíték nincs arra, hogy ez megtörtént volna.
Bár Magyarország is aláírta az elfogatóparancsot, de az eddig nem került kihirdetésre a Magyar Közlönyben.
Ukrajnában a melegellenes propagandát sokan már az orosz birodalmi agresszióval kapcsolják össze. Egy ukrán parlamenti képviselő szerint Putyin csak azt érte el, hogy többen már úgy gondolkodnak, hogy „ha Oroszország gyűlöli a melegeket, akkor mi szeretjük a melegeket”.
Az orosz elnök Herszon és Luhanszk megszállt részeire utazott.
Luhanszkba is ellátogatott, nem tudni, mikor.
A hazaárulással vádolt Vlagyimir Kara-Murza a bíróság előtt azt mondta: azt hitte, már semmi sem tudja meglepni az orosz politikában, de ahogy a tárgyalása zajlott, arra ő sem számított. Nem kéri a felmentését, és abban hisz, hogy az orosz társadalom egyszer kinyitja a szemét.
Újra visszakerültek az ajánlottak közé a Kreml oldalai.
Iskolák jelentik fel a diákjaikat rajzokért, emberek hívják ki a rendőrséget, amikor meghallják, hogy mások mit mondanak a hadseregről egy étteremben. Putyin meghirdette, hogy a társadalom tisztítsa meg önmagát, ezzel előhívta a totalitariánus ösztönöket.
Utoljára 2022 februárjában elnököltek az oroszok, amikor megtámadták Ukrajnát.
Frissül az orosz külügyi doktrína: India, Kína közeli partnerek, Amerika egzisztenciális fenyegetés.
Ezért is sietteti a feltétel nélküli fegyverszünetet.
A szankciók az orosz autóipart sújtották az egyik legkeményebben.
Az oroszok kezdeményezték, de csak Kína és Brazília támogatta őket.
A kilencvenes évek óta először helyez Moszkva az országon kívül atomot.
Az ICC szerint Marija Lvova-Belova vezetésével több ezer gyereket és fiatalkorút vihettek át a határ orosz oldalára a megszállt ukrán területekről, és sokan közülük orosz nevelőcsaládhoz kerülhettek.