A háború nem meggyengítette, hanem megerősítette Putyin hatalmát. Az ellenzék lényegében megszűnt, tombol a szuverenitásvédelem, a Kreml a nyugatos identitást is el akarja venni az oroszoktól. Indoktrináció, rendszerszintű választási csalások, több politikai elítélt, mint a Szovjetunióban: interjú Sz. Bíró Zoltánnal.

Az orosz elnök beleegyezhetett a cserébe, de elképzelhető, hogy ez csak csel volt a részéről.

A sakkzseniből politikussá lett Kaszparov nevét megjelölték a Roszfinmonitoring listáján, ami arra utal, hogy terrorizmus vádjával büntetőeljárás indulhatott ellene.

Roman Ivanov az orosz hadseregről szóló „álhírek” terjesztése miatt hét évet kapott.

A térségben kavaró oroszoknak akarnak ezzel is keresztbe tenni.

Arra kérte az ellenzékieket, hogy hosszú sorokban állva tüntessenek Putyin ellen a szavazóhelyiségek előtt.

A német légierő tisztjei beszélgetésének kiszivárogtatásával Putyinéknak úgy sikerült feszültséget teremteni az ellenfelei között, lejáratni a német kancellárt, és még Ukrajnának is ártani, hogy senkit nem öltek vagy mérgeztek meg.

Boris Pistorius szerint Putyin információs háborújának célja, hogy megossza Németországot.

A lap kiadója szerint a magyar média nehéz helyzetben van, ezért próbálnak segíteni.

A miniszterelnök szerint így nem szabadna beszélni, ez nem politikai vita.

Az orosz elnök évértékelőjében azt mondta, a „nyugati retorika nukleáris fegyverek használatával és következésképpen a civilizáció elpusztításával járó konfliktussal” fenyeget.

Orbán a V4-csúcs után kedden azt mondta, Magyarország a múltbeli rossz tapasztaltok miatt nem akar újra közös határt Oroszországgal.

Közben a néhai orosz ellenzéki vezető sajtótitkára, Kira Jarmis azt mondta, a legtöbb temetési helyszínen, amivel kapcsolatba léptek, megtagadták, hogy nyilvános búcsúztatást tartsanak.

Vlagyimir Putyin szóvivője reagált Emmanuel Macron felvetésére.

Egy magas rangú orosz képviselő szerint Magyarország ezzel „nem halálos, de súlyos csapást" mért Európa osztatlan biztonságára.