Csak az a kérdés, mekkora arányban nyer Putyin.
De nem gondolja, hogy a helyzet odáig eszkalálódna.
2020-ben volt utoljára változás a kormány összetételében.
A történelemhajlítás, ami szerint „Hruscsov jogtalanul adta Ukrajnának” a félszigetet, tíz éve kapott új lendületet Oroszországban. Ez a megszállás egyik indoka, és immár hivatalos állami álláspont is lehet.
Az erről szóló bizonyítékok alapján a világszervezetből történő kizárásukat követelik.
Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét – írja az SZVR, sorolva, hogy nyugat-európai vezetők sokkal kisebb felhatalmazást kaptak Putyinnál.
A háború nem meggyengítette, hanem megerősítette Putyin hatalmát. Az ellenzék lényegében megszűnt, tombol a szuverenitásvédelem, a Kreml a nyugatos identitást is el akarja venni az oroszoktól. Indoktrináció, rendszerszintű választási csalások, több politikai elítélt, mint a Szovjetunióban: interjú Sz. Bíró Zoltánnal.
Az orosz elnök beleegyezhetett a cserébe, de elképzelhető, hogy ez csak csel volt a részéről.
A sakkzseniből politikussá lett Kaszparov nevét megjelölték a Roszfinmonitoring listáján, ami arra utal, hogy terrorizmus vádjával büntetőeljárás indulhatott ellene.
Roman Ivanov az orosz hadseregről szóló „álhírek” terjesztése miatt hét évet kapott.
A térségben kavaró oroszoknak akarnak ezzel is keresztbe tenni.
Arra kérte az ellenzékieket, hogy hosszú sorokban állva tüntessenek Putyin ellen a szavazóhelyiségek előtt.
A német légierő tisztjei beszélgetésének kiszivárogtatásával Putyinéknak úgy sikerült feszültséget teremteni az ellenfelei között, lejáratni a német kancellárt, és még Ukrajnának is ártani, hogy senkit nem öltek vagy mérgeztek meg.
Boris Pistorius szerint Putyin információs háborújának célja, hogy megossza Németországot.
A lap kiadója szerint a magyar média nehéz helyzetben van, ezért próbálnak segíteni.