Az elnök állítólag sokkal jobban belevonódott a napi szintű katonai döntéshozatalba, mint a háború elején.
Catherine Belton ismeri talán a legjobban az orosz elnököt és embereit a nyugati újságírók közül. Szerinte Putyin azt hitte, elég embert fizetett már le Európában ahhoz, hogy ne kelljen súlyos szankciókkal szembenéznie. A családgyilkosnak beállított orosz vezetők meglophatták a társaikat, ahogy az ukrán főtisztek lefizetésére szánt pénzt is eltüntethették.
A svédek eleve arról beszéltek, hogy nem akarnak sem bázisokat, sem telepített atomfegyvereket.
Állítása szerint több más oligarchával együtt örülnének annak, ha az orosz elnök meghalna.
„Az orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja okozta azokat a válságokat, amelyekkel Románia és a világ sok más országa szembesül.”
Az FSZB-ben csalódott orosz elnök egyre inkább a katonai hírszerzés, a GRU információira támaszkodik Ukrajnában.
A kijevi magyar nagykövet azt állította egy interjúban, hogy eddig sem akadályozta Ukrajna NATO-csatlakozását, pedig de.
Azt mondja, szükség van modern, nagy hatékonyságú fegyverekre.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter „egy sebesült” Putyin „még veszélyesebb lehet”, emiatt a fenyegetést csak úgy lehet megszüntetni, ha „eltávolítják”.
A Medián 444 megbízásából készült felmérése alapján Zelenszkij és Biden népszerűsége összeadva sem közelíti meg az orosz elnökét a kormánypártiak körében.
A Lenta.ru szerkesztői óriási kockázatot vállaltak.
Beszédében minden toposz előkerült a banderista neonáciktól a támadásra készülő NATO-n át a nagy honvédő háborúig, amit most ukrán lakótelepek bombázásával folytatnak.
Míg Putyin a Vörös téren szónokolt, Zelenszkij az ukrán népnek üzent a második világháború lezárásnak emléknapján.
Sokan nagy bejelentésre számítottak, ehelyett Putyin arról beszélt a Győzelem napján: helyes döntés volt megtámadni Ukrajnát.
Alina Kabajeva az egyik legnagyobb orosz médiaholding vezetője.