Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a német gazdasági miniszter.
A végrehajtásért Mihail Misusztyin miniszterelnök, Elvira Nabiullina jegybankelnök és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője felelős.
A döntést szerdán jelentette be Putyin, szerződést kéne módosítani hozzá. Több európai tagállam ezt elutasítja.
Nem úgy értette.
Az amerikai elnök Varsóban elmondott beszéde szerint a demokráciáért folytatott harc nem ért véget a Vasfüggöny leomlásával, és egy diktátor akarata nem győzedelmeskedhet az emberek szabadságszeretete és összefogása felett.
Erőiket most a függetlenként elismert Doneck és Luhanszk megyék egészének megszállására koncentrálják. Ez elvben lehetőséget teremt a háború lezárására is, ha sikerrel járnak, azt a Kreml már elégséges sikerként kommunikálhatná.
Az Oroszországgal és az EU-val is baráti viszonyt fenntartó Szerbia elmúlt 20 évének külpolitikai doktrínáját zúzta szét az ukrajnai háború. A szerb politikai elitet sokkolták az események, egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy csatlakozzanak a nyugati szankciókhoz, miközben Oroszország számtalanszor állt ki mellettük az utóbbi 30 évben.
Putyin azt mondta, Oroszország a „barátságtalan” országokkal rubelelszámolásra tér át, de ez a német gazdasági miniszter szerint is szembemegy a Gazprommal kötött szerződéseiben foglaltakkal.
Igor Eidman disszidens orosz szociológus a 444-nek elmondta, hogy szerinte Putyin emberei jobban félnek a főnöküktől, mint az atomháborútól, az orosz fél legfeljebb taktikai trükként köt majd békét, Ukrajna után pedig újabb független államokat rohanhat majd le az orosz hadsereg.
A stratégiai nyugalomnak is megvannak a maga korlátai.
Az ellenzéki orosz politikus ezt a Drót című sorozatból kölcsönzött idézettel jelentette be.
Az orosz ellenzéki politikus támogatói szerint egyértelműen koncepciós perben ítélték el Navalnijt.
Az utód a spekuláció szerint az FSZB-t vezető Alekszandr Bortnyikov lehet.
Oroszországban ki sem lehet mondani a háború szót, miközben az ukránok élőben közvetítik a rombolás és az ellenállás nagy erejű képeit a közösségi médiában. Ez a nyugati politikusokra ugyanúgy hat, mint az orosz szavazókra.
A beszélgetés idején jelen lévő török forrás szerint Putyin Ukrajna „fegyvertelenítését” és minimum egész Kelet-Ukrajna elcsatolását akarja. És ez még nem minden.