Az orosz védelmi minisztérium azt közölte: több száz harckocsit és több mint 2500 tonna lőszert vettek át.
A Pew Research Center 24 országban tett fel a háborúhoz kapcsolódó kérdéseket, és több esetben is kiugró magyar válaszok születtek.
A Kreml szóvivője szerint a 3 órás találkozó június 29-én volt a Kremlben, és a magánhadsereg parancsnokai is ott voltak.
Augusztusban.
New Yorkban, még áprilisban.
Végig az orosz állam finanszírozta a Wagner csoportot, amely hatalmas vagyont halmozott fel világszerte, és közben elképesztő kegyetlenségeket követett el több kontinensen. Kérdés, hogy mostantól ki lesz ezekért a felelős.
Bár Vlagyimir Putyin egyik kimondott célja Ukrajna lefegyverzése volt a háborújával, ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ukrajna másfél év alatt akkora és olyan modern hadsereget épített, ami már most a harmadik legerősebb lenne a NATO-ban.
A kínai elnök ezzel akarhatja menteni a presztízsét a nyugat szemében.
Gondolom pont úgy, mint az, hogy egy zsoldosvezér csapatai akadálytalanul haladhattak hétszáz kilométert Moszkva irányába.
A Kínát, Indiát, Pakisztánt, Oroszországot és négy közép-ázsiai posztszovjet köztársaságot tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetben látják szívesen.
Az ukrán elnök szerint a hírszerzési jelentések azt mutatják, hogy a Kreml felmérte Prigozsin támogatottságát, és arra jutottak, hogy az oroszok fele támogatta Wagner főnökét és a magánhadsereg lázadását.
Tavaly az orosz tengeri gázszállítás 12 százalékát jegyezték, idén pedig már nyolc hajónyi földgázt vettek az agresszortól.
Három autónyi rendőr érkezett a felirathoz.
Az orosz hadsereg komoly képességeket vesztett Prigozsinék zagyva zendülésének elhárítása közben. A történteknek ugyan nem volt azonnali hatása az ukrajnai harcokra, de már középtávon komoly gondokat okozhat az oroszoknak, nem csak Ukrajnában.
Az amerikai exelnök azt akarja, hogy ne haljon meg több ember „emiatt a nevetséges háború miatt”.