A magát eddig semlegesnek mutató Kína már arra is nyitott, hogy részt vegyen egy jövőbeli csúcstalálkozón.
Indiai miniszterelnök még nem járt Ukrajnában, mióta a két állam 30 évvel ezelőtt felvette a diplomáciai kapcsolatokat.
A lengyeleknek ugyanúgy nagy szükségük van az ukrán munkaerőre, mint a cseheknek, egyikük sem siet teljesíteni az ukrán elnök ilyen irányú kéréseit.
Újraindulnak a fogolycserés egyeztetések is.
Hivatalosan most először nyilatkozott az ukrán kormány a kurszki támadásról.
Az ukránok mielőbb megrendeznék az újabb békekonferenciát, a húzódozó oroszok részvételével. Zelenszkij elnök azt mondja, a háború „forró szakaszát” még az idén befejezhetnék. Tényleg van esély arra, hogy ez megtörténjen?
A következő számot, mintha mi sem történt volna, már ovációval fogadták.
Nem minden résztvevő írta alá a békekonferencia záródokumentumát. Oroszország vasárnap pedig azt mondta, tárgyalna a békéről, csak Zelenszkij nélkül.
Zelenszkij a második legkevésbé kedvelt, de a legismertebb.
Ukrajna folyamatosan kéri, hogy szabadabban támadhassa az orosz bázisokat, ahonnan fenyegetik, most már Macron is megengedné nekik. Putyin éles fenyegetéssel válaszolt a felvetésre.
A lakosság többsége már elmenekült Harkivból, az ukrán hadsereg pedig elismerte, hogy az orosz erők előrenyomultak a régióban.
Nagy hatótávolságú és légvédelmi fegyverekre van a legnagyobb szükség.
Harkiv ismét kiemelt célponttá vált, akárcsak a totális háború elején. Zelenszkij szerint egyre keményebb a helyzet, folyamatos az orosz terror.
Szociológusok becslései szerint az ukránok 8 százaléka áll készen arra, hogy konkrétan fegyvert fogjon, míg a háborús nehézségeket a túlnyomó többségük kész elviselni addig, ameddig szükséges. A politikusokat viszont egy-két kivételtől eltekintve ki nem állhatják.
Ukrajnában látott mértékű csodavárás uralkodott el Magyarországon, Magyar Péter szárnyalása virtigli válságjelenség, a játék azonban minden látszat ellenére még nem Orbán Viktor, hanem csupán a régi ellenzéki szereplők bőrére megy.