Kína, hosszú távon

A világ második legégetőbb kérdése az – közvetlenül a klímaváltozással kapcsolatos után –, hogy mit akar Kína. Akar egyáltalán valamit? Mennyire határozottan akarja? Globális vagy regionális tervei vannak? Hosszú vagy rövid távban gondolkodnak? Egyáltalán ki az, aki ott ezen gondolkodik? Milyen esélyeik vannak a terveik megvalósítására?

Valamennyi kérdéshez oda lehet biggyeszteni kiegészítésként: és mit reagálnak erre az amerikaiak? Ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy az ország, amely egészen a közelmúltig a világ egyetlen valódi szuperhatalma volt, kénytelen lesz reagálni a kínai tervekre, akármik is legyenek azok.

Rush Doshi könyve, a The Long Game: China's Grand Strategy to Displace American Order (A hosszú táv: Kína nagy stratégiája az amerikai rend leváltására) mindkét kérdéscsoportra érdekes válaszokat ad. Arra is, hogy mit akarhat Kína, és arra is, hogy mi lehet erre a válasza annak az Amerikának, amelynek muszáj kezdenie valamit a kihívással.

Amikor a könyvet írta, Doshi még a Brookings Institute kutatóintézet/think tank egyik vezetője volt, 2021 elején viszont csatlakozott Joe Biden Nemzetbiztonsági Tanácsához, ahol a kínai ügyekért felel. Könyve így nem csupán egy tudós teóriája, ami lehet telitalálat vagy tévedés, hanem immár annak a lenyomata, hogy mit gondolnak ma Washingtonban a kérdésről, és milyen politikai, katonai, gazdasági válaszokat adhatnak.