444: Ha ma tartanák a választókerületben az országgyűlési választást, mi lenne az eredmény?
Jámbor András: Egyértelmű Tisza-győzelem.
És listán?
Szerintem 30-35 százalék közötti Fidesz, 50-60 közötti Tisza, 8 százalék környéki Kétfarkú Kutyapárt, 5 százalék környéki DK, 5-6 százalék Mi Hazánk.
A visszalépésedet elsősorban azzal indokoltad, hogy a Fidesznek nem akarsz esélyt adni. Ha a Fidesz 30% körül van, te is elindulnál és a Tisza jelöltje is elindulna, akkor azért valószínűleg valamelyikőtök megnyerné, nem?
Ha ezeket a számokat összeadod, akkor abból látszik, hogy 10% fölött fog szerezni nem tiszás és nem fideszes jelölt ebben a választókerületben. Ebből a matekból ki tud jönni a Fidesz győzelme. A másik az, hogy nem csak az a hatása lenne ennek, hogy megoszlanak a szavazatok. Hanem az is, hogy a meccs, aminek a végén az van, hogy ki lép vissza kinek a javára, nem aktivizálja a választókat, inkább azt mondják, hogy akkor rohadjatok meg.
Mégis, ennek a döntésnek kicsit olyan hangulata is van, hogy te megadtad magad, nem vállaltad ezt a megmérettetést. Miért gondoltad, hogy jobb feladni?
Kicsit távolabbra nyitnám ezt a kérdést. Ugye én előválasztást nyertem független jelöltként, utána országgyűlési választást, és nyilván nagyon kedves és okos ember vagyok, de alapvetően azok a szavazók, akik rám szavaztak, azért szavaztak rám, hogy az Orbán-rendszer le legyen váltva.
Nekem ez nemcsak olyan kérdés, hogy hogyan jön ki a szavazatszám, hanem olyan is, hogy milyen legitimációval indultam neki a történetnek, és ennek a legitimációnak hogy tudok megfelelni. Amikor az elmúlt hónapokban ezen gondolkodtam, igazából valami olyasmi jutott eszembe, hogy kvázi egy új társadalmi szerződést kellene kötnöm a választóimmal, ahol definiálom, hogy mi az, amiért az indulásom ebben a helyzetben ennek a legitimációnak megfelel, vagy egy új legitimációt ad ebben a helyzetben.
És innentől kezdve felmerülnek kérdések. Az egyik az, hogy személyesen egyébként nem vagyok-e antiorbánista szavazó, aki azt szeretné, hogy ez a rendszer eltűnjön a fenébe. Ha én antiorbánista szavazó vagyok, miközben van egy csomó másik érték, amit gondolok a világról, akkor hogyan tudom elmagyarázni a választóimnak, hogy ők ne az antiorbánista elképzelés szerint szavazzanak.
A másik, ami eszembe jutott, hogy ennek a társadalmi szerveződésnek a megalkotása nyilván iszonyatos erőforrásokba kerül. Hétről hétre, emberről emberre kell végigmenni ezeken a szavazókon, és megkötni ezt a kvázi szerződést különböző választási aktusokkal. És hogy ezeknek az erőforrásoknak az ilyen felhasználása segíti-e azokat a célokat, amiket én el akarok érni.
Egyrészt azt, hogy az Orbán-rendszer le legyen váltva. Másrészt, hogy legyen hosszú távon egy új magyar baloldal. Harmadrészt érinti azokat a szakpolitikai kérdéseket is, amiktől szerintem ez az ország alapvetően jobban működne: devizahitel, végrehajtás, lakhatási válság. Ha ezeken kérdéseken végigmegyek, akkor nem az jön ki, hogy nekem el kell indulnom.
Közben az van, hogy nyilván elindítottuk a kampányt, mert ugye enni kell ahhoz, hogy kiderüljön, milyen íze van az ételnek. És nem az derült ki, hogy azt akarják az emberek, hogy lépjek vissza, vagy azt, hogy a Tisza lépjen vissza, hanem azt szeretnék, hogy nekik ezzel ne kelljen foglalkozniuk, és oldjuk meg. Az egyetlen kérésük, hogy ez a rendszer legyen leváltva, és hogy az életük jobb legyen. Képviselőként nekem van egy feladatom abban, hogy ezt szolgáljam.
Tehát elindítottátok a kampányt, gondolkodtál, mérlegeltél, és arra jutottál, hogy nem indulsz?
Az ember a ciklus felénél elkezd gondolkodni, hogy indul-e megint. 2024 elején megfordult a fejemben, hogy be akarok-e még egyszer ülni ebbe a kétharmados parlamentbe. Mert 24 elején ez volt a kérdés. Nekem az, hogy a Tisza megjelent, és van esélye, hogy ez a rendszer le legyen váltva, az motiváció volt az elindulásban. Onnantól kezdve viszont ez a motiváció és a saját választókerületi munkám valamilyen szinten szembekerült, és ez folyamatos dilemma volt. Nyilván a politikus nem fogja ezt a dilemmát kirakni az asztalra, és nem fogja azt mondani, hogy igen, indulok a 2026-os választáson, bár még gondolkodom azon, hogy mi lesz ennek a vége.
Ennek a gondolkodásnak volt része valamiféle egyeztetés a Tiszával?
Nem.
Helyi szinten sem?
Ismerem a Tisza helyi tagjait, baráti beszélgetéseket folytattunk, de nem a Tisza helyi tagjai döntenek ezekben a kérdésekben.
És mióta bejelentetted, hogy nem indulsz, kerestek a Tiszától?
A helyi Tiszával fogok találkozni, igen.
És miről fogsz velük beszélni?
Ez jó kérdés alapvetően. Ez sem egy ilyen hivatalos találkozó, gondolom, kíváncsiak arra, hogy miért hoztam meg ezt a döntést, és én is kíváncsi vagyok, hogy náluk ez hogyan csapódott le.
Van még néhány 2022-ben hasonlóan győztes, valamennyire különutas képviselő, például Hadházy Ákos vagy Szabó Szabolcs. Mindannyiuk számára a félreállás a jó döntés?
Ez a személyes döntésem volt. Az, hogy ki mennyire gondolja, hogy egy Tisza-kormányzás jól fog működni, vagy nem, hogy mi a választói visszajelzés, amivel találkozik, hogy egyébként mi a matematika az ő körzetében, az egy másik személyes döntés. Tehát például Zuglóban nagyon más a matematikai helyzet, mint Józsefvárosban és Ferencvárosban. Ott mások a tétjei Hadházy Ákos indulásának, mint itt.
A Facebookon a bejelentésedben és a Partizánban is beszéltél arról, hogy elkezdted érezni, hogy a Fidesz szeretné, hogy indulj, és ez is inkább arra motivált, hogy ne. Mi volt az a belpolitikai pillanat, amikor azt érezted, hogy fordul a széljárás, és a Fidesz hirtelen szívélyesebb lett veled?
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?