Miután Csehország és Franciaország kérelme is zöld utat kapott.
Andrew Puzder szerint „ez egy belső uniós ügy”, az EU-nak kell megoldania, és az USA uniós nagykövete bízik benne, hogy az EU meg is fogja oldani.
Az egyik, hogy Magyarország tartsa be az Unió költségvetését érintő csalás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat.
Ha Magyarország és Szlovákia nem hajlandó engedni, a balti és a skandináv országok adnának annyi pénzt Ukrajnának, hogy az ország az év első felében talpon maradjon.
Szeretnék megismerni a vezeték helyreállításának ütemtervét.
Ezért a bővítésért felelős uniós biztos szerint sürgősen több légvédelmi rendszert és rakétát kell Ukrajnába szállítani.
Berlin pár órával a francia elnök interjúja után határozottan elutasította a közös hitelfelvételt, így ez a legújabb epizód az Emmanuel Macron és Friedrich Merz közötti, a kereskedelemtől kezdve a Donald Trumphoz fűződő viszonyig terjedő viták sorában.
Az ukránokat veszélyeztető rendkívüli hideg miatt.
A miniszterelnök szerint „nincs kompromisszum”.
A magyar kormány kétoldalú ügynek tartja, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot. Pedig elég sok köze volt és van az EU-nak a világ legnagyobb szigetéhez.
Meglepő fordulattal, de az uniós vezetők sikerével ért véget az EU-csúcs. Az éjszaka legnagyobb nyertese a belga miniszterelnök, legnagyobb vesztese pedig a német kancellár lett. Az alternatív kommunikációt folytató magyar miniszterelnöknek be kellett érnie a szimbolikus ellenállással.
Bejött Orbán Viktor jóslata, nem nyúlnak a befagyasztott orosz vagyonhoz.
Két éve nem volt akkora tétje az EU-csúcsnak, mint most. A politikusoknak el kell dönteniük, hogy felhasználják-e az EU területén befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz vagyont Ukrajna finanszírozására. A tervet többen ellenzik, köztük a vagyon legnagyobb részét kezelő Belgium.
A miniszterelnök első nyilatkozatában még azt mondta, lekerül a téma a napirendről. Második nyilatkozatában azonban már óvatosabban fogalmazott.
Nem akarják, hogy holtpontra jusson a bővítési folyamat.