Komolyabb, és Brüsszelből felügyelt eljárást akarnak, sokkal szigorúbbat a német elnökség aktuális javaslatánál. Pedig Varsónak és Budapestnek még az utóbbi is túl erős.
Az Európai Bizottság még az idén új stratégiát kíván közzétenni az alapjogi charta alkalmazásáról.
Ez az egyik legsúlyosabb megállapítása az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentésének.
A bíróságok irányítása átpolitizált, túl sok pénzt költ a kormány a baráti sajtóra és a legfelső köröket érintő nyomozások korrupciós ügyekben rendkívül visszafogottak.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor követelése ellenére sem rúgja ki az alelnökét.
Lehetetlen helyzetbe hozta az Európai Bizottság elnökét azzal, hogy Jourová kirúgását követeli, pedig Ursula von der Leyen eddig óvatosan bánt Magyarországgal.
Amíg Vera Jourová a helyén van, addig a magyar kormány nem áll szóba vele. A cseh biztos azt nyilatkozta, hogy Magyarországon "beteg demokrácia" épül.
Mert a fertőzöttek számának növekedése sok idős embert érint, míg más európai országokban főleg a fiatal, a kockázatnak kevésbé kitett felnőttek között nő az esetszám.
Magyarország, Csehország és Szlovákia is támogatja a tervet, ami szerint az IMF is hozzájárulhatna az alaphoz.
Mind megszavazták az Európai Parlament erről szóló határozatát.
Az Európai Bizottság elnöke felgyorsítaná a zöld átállást, minden országra érvényes migrációs szabályokat akar, és néhány érzékeny külpolitikai ügyben elvenné minden kormány jogát a vétóra.
Ezt a német belügyminiszter jelentette be. Pár ország, köztük Magyarország már közölte, hogy nem kér egyetlen menekültet sem.
Arról faggatták, hogy miért nem volt keményebb az EU-ban a magyarokkal. Azzal védekezett, hogy Orbán így is csak őt szidta a 27 vezető közül.
Donald Tusk, a néppárt elnöke szerint a videó-konferencián nem lenne biztosítható a titkos szavazás a kormánypárt tagságának sorsáról.
A kormánylap szerint nem lesz döntés a felfüggesztett magyar párt sorsáról a szeptember végi ülésen sem.