Japánt és Dél-Koreát különösen súlyosan érinti a háborús helyzet, mivel nagymértékben függnek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított olajtól és gáztól.

Jegeskávé helyett forró víz, wellnessként tálalt hagyományos kínai praktikák: népszerű a „Chinamaxxing” az amerikai fiatalok körében. Miközben Kína alternatívaként jelenik meg a közösségi médiában, a jelenség legalább annyira szól az Egyesült Államok belső válságairól és kiábrándultságáról, mint a valódi kulturális nyitásról.

A fenyegetésre válaszul az iráni hadsereg közölte, célba fogja venni az „Egyesült Államokhoz és a térségben lévő rezsimhez tartozó” energetikai és sótalanító infrastruktúrát.

A cég szerint 175 dollárig is emelkedhet az olajár. Jelenleg 106 dollár a Brent olaj jegyzése.

Ez azonban az Egyesült Államok háború költségének csak a töredéke: az első 12 nap 16,5 milliárd dollárba kerülhetett.

Irán február 28-i megtámadása óta ez volt a legerősebb jelzés az amerikai elnöktől a háború befejezésére.

Laszlóczki 2023 áprilisában került szankciós listára még Joe Biden elnöksége alatt.

Az Egyesült Államok elutasította az ajánlatot, de már az ajánlat ténye is pánikot keltett európai diplomaták körében.

Nicolás Maduro venezuelai elnököt is hasonló vádakra hivatkozta hurcolta el az Egyesült Államok.

Hol máshol, a saját közösségi média felületén kelt ki a szövetségesei ellen.

Megszállás vagy tengeri blokád is felmerült, de a szakértők szerint mindkettő kockázatos lenne.

Ali Mohammad Naini a halála előtt arról adott ki nyilatkozatot, hogy Irán az amerikai–izraeli támadások ellenére is tud rakétákat gyártani.

Péntek hajnalban robbanások voltak Jeruzsálemben és Teheránban is, Kuvait szerint dróntámadás érte az olajfinomítójukat, ahol tűz ütött ki.

António Costa szerint „minden vezetőnek tartania kell a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit”.

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be.