Uniós szakértők jogi kiskapuval oldanák meg, hogy a magyar kormány ne tudja megakadályozni 140 milliárd eurónyi lefoglalt orosz vagyon Kijevnek való átadását.
A bejelentés épp aznap született, amikor Zelejnszkij azt közölte, valószínűleg magyar felderítő drónok sértették meg az ukrán légteret.
Mert katonailag nagyon függünk az Egyesült Államoktól.
Ameddig nem bizonyítja a kormány, hogy megoldotta a felsőoktatással kapcsolatos problémákat.
Miután tájékoztatták Lukas Siepert, hogy kiket hívott meg, törölték az eseményt.
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint az európai vezetők együttéreztek a vásárhelyiekkel.
A „Kár lenne tagadni: közös utunk Európa” szlogennel futó kampány november közepéig látható a tévében, a rádióban, köztéren és a közösségi médiában.
Eddig itt lehetett követni, hogy mennyibe kerültek a politikai hirdetések, és ki fizette azokat.
Ha a nagyhatalmakon múlik, az elmúlt évtizedekben megállás nélkül traumatizált országban nem lesz béke. Mindenki az üzleti érdekeit kergeti, az ukránok oroszokra vadásznak a régióban, Európa migrációs politikájában pedig kénytelen egy instabil országban bízni.
Szeptember 22-től sem az AdSense-ben, sem a YouTube-on nem lehet politikai tartalmakat hirdetni.
Véglegesítették az Oroszország elleni 19. szankciós csomagot, amelyet egyhangúlag meg kell szavazniuk az uniós tagállamoknak is.
2032-ben nyitják majd meg, a tervezetthez képest 16 évvel később. A projekt elképesztően sok pénzbe kerül.
Az amerikai elnök az orosz kőolajról történő leválást és Kínával szembeni büntetővámok kivetését várja a NATO-tagállamoktól. Bár valódi szándékait nem ismerjük, nagy rá az esély, hogy nyomásgyakorlás helyett ezúttal is az időt húzza.
A javaslat mögött azonban valószínűleg még nincs tagállami többség.
Oroszország naponta több száz olyan drónnal támadja Ukrajnát, mint amilyenek a lengyel légtérbe repültek be. 19 darab robbanóanyag nélküli drón elég volt ahhoz, hogy az oroszok megmutassák, mennyire sebezhető a NATO.