A fenyegetésre válaszul az iráni hadsereg közölte, célba fogja venni az „Egyesült Államokhoz és a térségben lévő rezsimhez tartozó” energetikai és sótalanító infrastruktúrát.

Itt hallottad először: 26-os választás pontos erdeménye. Orbán haverjai elintézik az ezer forintos benzint. Trump tudja, mit csinál? Nemzeti Black Metal Programot! Csihar for tisztikereszt! Marokkó bezzeg elintézte – ilyen egy jól működő futballautokrácia!

Irán értesítette erről a Nemzeti Atomenergia-ügynökséget is.

Ez azonban az Egyesült Államok háború költségének csak a töredéke: az első 12 nap 16,5 milliárd dollárba kerülhetett.

Az Egyesült Államok elutasította az ajánlatot, de már az ajánlat ténye is pánikot keltett európai diplomaták körében.

Megszállás vagy tengeri blokád is felmerült, de a szakértők szerint mindkettő kockázatos lenne.

2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?

Orbán szerint marhaságot beszélt az az embere, aki hétről hétre kiáll, hogy elmagyarázza, „mit miért tesz a kormány”.

Ali Mohammad Naini a halála előtt arról adott ki nyilatkozatot, hogy Irán az amerikai–izraeli támadások ellenére is tud rakétákat gyártani.

Péntek hajnalban robbanások voltak Jeruzsálemben és Teheránban is, Kuvait szerint dróntámadás érte az olajfinomítójukat, ahol tűz ütött ki.

Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt felidézte, hogy 2022-ben őt egy ugyanilyen kijelentés miatt „nyírta Orbán”.

A diktatúra keményebb lett, az amerikaiak és az izraeliek sem hisznek abban, hogy most megdönthető. Az iráni ellenzékiek a rezsimet ugyan gyűlölik, de a hazájukat szeretik, és ha az előbbi megdöntése csak az utóbbi porig rombolásával együtt valósítható meg, lehet, hogy inkább nem kérnek belőle.

Magas rangú kormányzati tisztviselők szerint kevés az esély arra, hogy a Kongresszus jóváhagy egy ekkora összeget.

A térséget Oroszország is használja tengeri szállítmányozásra, valamint fegyvercsempészetre.

Egy nap alatt több mint 30 százalékkal nőtt a gázár, miután Irán az Öböl menti infrastruktúrát vette célba válaszul az izraeli csapásokra. A szaúdiak figyelmeztettek: véges a türelem.