A tüntetéseket szervező MOME Front arra kérte a kuratóriumi elnököt, hogy köteleződjön el az egyetemi autonómia alapértékei mellett, és ellenjegyezze a 624 aktív hallgató, 61 oktató és 548 volt hallgató által aláírt három követelést, de Böszörményi-Nagy ebbe nem ment bele.
Koós Pál 27-3-ra bukta el a saját maga által kezdeményezett bizalmi szavazást. A rektorhelyettesek is lemondanak.
A szenátustól azt kérik a hallgatók, hogy ne szavazzon bizalmat Koós Pálnak.
Koós Pál helyzete megrendült, miután a hallgatók több mint fele már tárgyalni sem hajlandó vele, nem tekintik legitimnek.
Forradalom a bezzegegyetemnél: már a hallgatók fele követeli a rektor távozását. Az egyetem idáig sikerpropagandától volt hangos, de a felülről vezérelt átalakítás kiverte a biztosítékot. A MOME válságának tágabb tanulságai is vannak.
Eszkalálódott a vitatott személyi döntések miatt elindult matricaháború.
BNG az egyetemi autonómiát sértve nevezte ki a rektort, aki most ugyanígy akarja kinevezni a tudásközpontok vezetőit. Az első modellváltó egyetemen úgy érzik, mostanra páros lábbal érkezett meg a NER.