Nem kellett volna szankcionálni az Ukrajnát megtámadó agresszort, Putyin Oroszországát.
Az iráni elnök és az izraeli miniszterelnök nyilatkozatai épp az ellenkezőjét bizonyítják.
Mennyire vonódik be az USA a konfliktusba? Mennyire sikerül Izraelnek meggyengítenie az iráni atomprogramot? Mi lesz iráni olajjal?
Percről percre követjük az izraeli-iráni konfliktust.
Nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat támadtak, de az iráni média jelentett robbanást teheráni lakóövezetből is.
Már vasárnap meg kellett volna történnie a cserének, de Izrael a Hamász jogsértéseire hivatkozva elhalasztotta azt. Közben Izrael Szíriát bombázta.
Ez az első megszólalása az egyházfőnek, mióta újra bevitték súlyos tünetekkel a római Gemelli kórházba.
Öt stratégiai ponton maradnak, az észak-izraeliek hamarosan hazaköltözhetnek.
400 millió forinttal.
A beiktatása óta diktált tempóhoz képest is nagyot mondott Donald Trump, amikor bejelentette, hogy Amerika egyszerűen átvenné a Gázai övezetet. Kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan, mindenesetre az ötlet az izraeli kormánynak jó, mindenki más szerint rossz.
És átalakítaná azt a „közel-keleti Riviérává”, de előbb át kell onnan telepíteni a palesztinokat Egyiptomba meg Jordániába.
A németek már hazaküldenék a szíriai menekülteket, de még nem tudni, az országban iszlamista konszolidáció, újabb polgárháború vagy őskáosz következik-e. A kurdok megint buknak, a törökök nyernek, sok múlik Trumpon: romokból kellene államot építeni, és mindenki nagyot bukhat, ha nem sikerül.
Elsődleges feladata a közszolgáltatások újraindítása lesz.
Néhány nap alatt összedőlt a Szíriát 54 éve terrorizáló, végig Moszkva-barát Aszad-rezsim. A legyőzhetetlen Oroszország mítosza Szíriában csorbát szenvedett, ami a szövetségeseiket elgondolkodtathatja, ellenségeiket pedig felbátoríthatja. Kulcskérdés, hogy mi lesz a két szíriai orosz katonai bázissal.
Homsz kapujában az iszlamisták, drónokkal lövik a damaszkuszi hatalmi negyedet. Szombaton Szíria sorsa a tét a török-orosz-iráni tárgyalásokon.