Ma az EU kihozta az országspecifikus ajánlásokat, vagyis azt, hogy mit javasol, mit kellene tenni egy-egy országnak.
Három éve jönnek ilyen ajánlások, Magyarország nagy részüket eddig sosem teljesítette. Nem csoda, hogy a mostani ajánlások többsége már szerepelt a tavalyiban is.
Pontokba szedtük a lényeget, a részletes szöveg itt van:
- A hiányt sikerült leszorítani, de túlságosan a bevételi oldalt erősítve. Aggódnak, hogy ez tényleg fenntartható lesz-e. (Ezt tavaly és tavalyelőtt is írták.)
- A Költségvetési Tanácsnak nagyobb elemzői gárda kell, hogy értelme legyen működésüknek. (Ezt már tavaly is mondták, és idén őszre meg is ígértük, hogy teszünk valamit.)
- A szétesett hitelezést fel kellene pörgetni. Ehhez a bankadót kellene csökkenteni. (Ezt azóta mondják, hogy van bankadó.)
- Kellene egy bankmentő mechanizmus, és ezzel foglalkozó hatósági jogosítvány, hátha baj lesz.
- Túl bonyolult a cégek adózási rendszere, ez nem jó. (Tavaly is volt.)
- A keveset keresők aránytalanul sokat adóznak. (Ezt is megkapjuk mindig, amióta egykulcsos az szja.)
- Hatékonyabban kellene beszedni az adókat. (Mondják minden évben.)
- A közmunka erőltetése helyett a rendes munkahelyek létrehozását kellene segíteni.
- Az üzleti környezet megbízhatatlan: túl sok a megkötés, és a menet közben változó szabály. Ez leginkább a szolgáltató szektort sújtja. (Ez is volt tavaly.)
- Túl sok a vállalkozások adminisztrációs terhe, túl nagy a korrupció, kevés a verseny az állami megbízásokért. (Visszatérő kritika.)
- 2011 óta megint többen maradnak ki az iskolából, a felsőoktatási reform kedvezőtlen a hátrányos helyzetűeknek.
- A hatósági energiaárakat fokozatosan ki kellene vezetni. (Ez is volt tavaly, de ehhez képest pont ellenkező irányba megy a kormány, a rezsicsökkentéssel.)
- A tömegközlekedés hatékonyságát növelni, költésgeit csökkenteni kellene. (Ez is minden évben felmerül.)