Van amiben engedünk az uniónak, van amiben látszólag, és van amiben nem

Látszólag több mindenben enged a kormány Brüsszelnek, de közben azért rögtön keresik a kiskapukat. Kikerül az alaptörvényből az a rendelkezés, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Erről Martonyi János külügyminiszter beszélt pénteken. Viszont a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe kerül majd egy új rendelkezés, amely szerint ha olyan váratlan kiadása lesz az államnak, amire a költségvetésben nincs fedezet, akkor hozzájárulást szabhatnak ki.

Martonyi szerint ez kielégítő megoldás, mivel kiesik a hivatkozás az európai bíróságok döntéseire, amit az unió a leginkább kifogásolt.

Szintén kikerül a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, helyette más megoldást keresnek majd a bíróságok aránytalan leterheltségének megoldására. Az összes erre vonatkozó részt törlik az alaptörvényből, mivel Martonyi szerint ezek "alkalmasak, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások, egyébként teljes mértékben alaptalanul".

Viszont nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat, a politikai kampányok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz. (MTI)