Visszafogott zajongással egy szebb napért

Nagyon karcos jó reggelt kívánunk!

Hosszúra nyúlt hétvégi éjszakák utáni délelőttökre kitalált sorozatunkban most egy recsegős, hol felrázó, hol visszaengedő válogatás fog segíteni, amit Németh Zsófi állított össze.

Zsófi a magyar lo-fi színtér berobbanásának legjobb lemezét hozta össze szobájában felvett Piresian Beach nevű egyszemélyes zenekarával, azóta pedig ha nem egyedül, akkor a fuzzolást szörfpunk irányba elvivő Summer Schatzies slágerparádéjával vagy húgával alapított Amstetten bedroom punk nevű zajkavalkáddal bukkan fel rendszeresen.

A válogatás mellé részletes leírást is kaptunk, íme:

Ahogy Hamvas Béla a részegség különböző arcait tanulmányozza borfilozofikus alapművében, úgy tisztelegnék a mai zenés összeállítással a másnaposság 16, a teljesség igénye nélkül idecibált különböző fajzata előtt, a szelídtől a vicsorgó stíluson át, a gondtalan és a vezeklő kedélyállapotokon túl a látomásos vérnyomáspangásos közérzetig, melyeknek közös vonásuk csupán annyi, hogy leginkább a fő sajgásán keresztül ápolnak kapcsolatot a külvilág valóságával.

• Yanka Dyagileva – Vyshe nogi ot zemli

A tragikus vízhalált halt orosz énekesnő nem biztos, hogy ilyen alkalmakra szánta dalait, viszont a nyers és erőtől duzzadó Szégyen és gyalázat című lemez erős idegzetű, másnaposság verte nőknek tökéletes választás.

• K-Holes – Native tongues

Ki ne ébredt volna megzavarodott szellemi állapotban egy-egy átmulatott éjszaka után? Aki még nem próbálta, sosem késő pszichedelikus zenékkel magasrendű esztétikai élménnyé duzzasztani a másnaposságtól megbomlott harmóniát.

• Black Lips – Robitussin

Ha jól belegondolok, a másnaposság csupán abból a szempontból veszélyes, hogy az ember könnyebben elveszti a humorérzékét ilyenkor, pedig kevés rosszabbat tehetnénk ennél.

• Black Bug – You scream

Ugye milyen jól esik andalító, csilingelő, jól bevált zenéket hallgatni a nehéz órákban? Na, ezt néha tök jó félretenni és ilyenkor a legjobb regényekhez méltó váratlan fordulattal válthatunk szintipunkra.

• Country Teasers – Spiderman in the flesh

Bocsánat, hogy csak most következik végre egy epikus nóta fanyarul gonosz ráolvasással.

• Natural child – Easy Street

Van egy klassz ötletem, október 14. Natural Child a Dürer kertben, aztán október 15-én délelőtt az ágyban sörözve még mindig Natural Child.

• Allah Las – Catamaran

Nem szégyen zsenge, kezdő másnaposnak lenni, nekik is biztos felüdülésül szolgál a los angelesi Allah Las ősziesen lírai, hatvanas éveket élő trubadúrgarázs muzsikája, ez ugyanis bámulatosan kisimítja a felborzolt, alkohol roncsolta idegszálakat.

• Paul Cary – On the rise

Ez a kesergő fehér ember blues zenéje, nyilván ezért frusztráltabb keményebb tartású fekete testvéreinél, de pont ezért alkalmasabb is másnaposságra.

• Bryagada Kryzys – Centrala

Gyönyörűen elmosódott posztpunk Varsóból azoknak, akik szeretnek visszaaludni.

• Tomorrow's Tulips – Tired

Megkérdeztem egyik lengyel barátunkat, hogy melyik számnak kell mindenképpen szerepelni egy ilyen szettben, és neki elhihetitek, hogy ez az!

• Fungi girls – Dream Of Oz

Szeretek szombaton reggelente erőt venni magamon és kisétálni a piacra (főleg paradicsomért, kolbászért és kefírért), a könnyed séta és reggeli ugyanis a vesztesekből is azonnal bajnokot csinál.

• Yegor Letov i Opizdenevshiye – Malen'kiy Prints Vozvrashchalsya Domoy

Sokszor nézünk hajnalig elesős és szemét videókat, aztán a Caretaker Empty bliss beyond this world című lemezére alszunk. Pár órával később milyen jó erre a kisherceges proto-Wavves nótára törölgetni a csipákat. ilyenkor igazából nem is vagyok másnapos, hanem csak azt érzem 'ejj de jót ittam tegnap'.

• Blank Dogs – Two months

Olykor reménytelen önsajnálatba és befordulásba fullad a nap, de a világnak attól még nincs vége.

• Dead Moon – Walking on My Grave

Ritkán, de megesik, hogy nincs erőm és szellemi kapacitásom kitalálni, mi szóljon a nehézkes ébredéshez, és akkor mindig Dead Moon lesz. egyszerűen nincs olyan alkalom, amihez ne passzolna a Dead Moon.

• Raspberry Bulbs – I Was Wrong

Kevésbé szerencsés esetekben a másnaposságot a munkahelyünkön kell átvészelnünk, természetesen ehhez a black metál és a noise rock között egyensúlyozó dühős, neurotikus zenék dukálnak.

• Nerve City – The End

Néha másnaposan azt képzelem, hogy meghalok, még ha nem is fáj semmim; ez a nóta kiváló aláfestés és önvédelem ehhez az állapothoz - ezt a számot mindig újra és újra akarom hallani, ez segít az életem megóvásában.

Sorozatunknak korábbi darabjait itt lehet megtalálni.