Tovább pusztulhat a Nagy-Korallzátony

tudomány

Ausztrál hatóságok engedélyezték a munkálatokat, amik a Nagy-Korallzátony közelében fekvő teherkikötő forgalmának bővítését szolgálják.

Tudósok és környezetvédők korábban többször is figyelmeztették a kormányt, hogy ez nem jó ötlet, mert a széntermelés bővítése és a növekvő hajóforgalom maradandó károkat okozhat a világ legnagyobb korallzátonyában.

Közben persze több vállalat is jelezte, hogy szívesen venne részt a szénkitermelésben, ha egyszer lehetőséget kapnának rá.

F. JOSEPH POLLOCK / AFP

2013-ban engedélyezte a kormány a széntermelés kiterjesztését, most pedig a víz alatti munkálatok és a meder mélyítése indulhat meg, ami ahhoz kell, hogy a teherhajók eljussanak a kikötőbe.

A hatóságok szerint csak homokot és iszapot fognak kiásni, koráloknak nem esik majd bántódása, ráadásul a munkálatokra nagyon szigorú környezetvédelmi feltételek vonatkoznak majd.

A tudósok viszont nem is a közvetlen, hanem a közvetett károk miatt aggódnak.  Egy tavaly megjelent jelentés figyelmeztetett arra, hogy a Nagy-Korallzátony soha nem látott ütembe pusztul, 2006 óta jelentősen felgyorsult a világ legnagyobb élő organizmusának is nevezett zátony mérete.

A korallzátonyoknak amúgy is sokat árt az óceánok hőmérsékletének emelkedése, de a hajóforgalom és a közelben zajló kitermelés is sokat ront az ausztrál zátony helyzetén.

A Nagy-Korallzátony nagyjából kétezer kilométer hosszan húzódik, mintegy 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 szigetből áll. (via BBC)